Ha nagyon kislányt vártok hogyan tudtátok elfogadni hogy fiú lett? Vagy forditott esetben?
Szörnyen érzem magam bőgök egyfeszt és beszélek a pocaklakóhoz hogy magyon szeretem ne haragudjon rám hogy sírok , örülök hogy egészséges stb. És retenetes bűntudatom van.
5 éve amikor öszejöttünk a párommal már akkor kislányt szerettünk volna , nagyon nehezen vártuk ki ezt az 5 évet hogy megteremtsük a körülményeket. 5 éve mindíg a kiválaasztott lány nevünket emlegetjük hogy jöhetne már a pici Rékánk már csak pár hónap stb. Aztán mikor pozitívan teszteltem sírtunk csak hogy elsem hisszük hogy elsőre összejött.
Aztán jöttek a vizsgálatok és megállapították fiú. Nemtudtam megszólalni még a vizsgálat után sem vagy negyed óráig a párom sem. Néztünk egymásra nem mertük kimondani amit gondoltunk. Hazafele pedig elbőgtem magam hogy miért velem törtenik ez , aztán hogy miért velünk, aztán hogy nem tudom.megadni azt amire a párom vágyik. Azóta folyton görcsöl a gyomrom , de már a bűntudattól hogy van egy egészséges fiú a pocimban és nem örülök hanem sírok ekkor megint csak mégjobban rámjön ...
A páromnak nem momdom ő se nekem de tuti ugyanezt érzi bár próbál viccelődni hogy milyeneket fogunk focizni együtt meg hogy olyan kis macsó lesz mint ő és nehogy jobban szeressem majd mint őt . De hiába akkor mosolygok de aztán megint bevillan hogy lányt szeretnék. Mikor mar elhatározom hogy elfogadom csak örülök , meglátok egy lányos dolgot és kezdődik előlről. Nem tudom miért nem tudom megemészteni szörnyű embernek érzem magam, megsem érdemelnék egy gyereket
Előző, nincsenek itt tökéletes anyák... Csak ez az, amit aztán tényleg nem lehet megérteni! Annyi szr történhet a babával, vagy mindkettejükkel, azon vertyogni, hogy nem olyan nemű, amit őkirályifensége megálmodott, számomra pl.egyenesen luxuskategória!
Oké, mindenki vágyik fiúra vagy éppen lányra, dehogy ezen napokig gennyesre bőgje magát, mikor nyilvánvaló, hogy kétesélyes a dolog és semmi ráhatása sincsen, nevetséges és egyben szánalmas!
Ilyen az, mikor a meg nem született gyermek csalódást okoz az idióta szüleinek...csak mert nem olyan nemű!
Úristen.
Simán elfogadtam. A másodikom lett fiú. Én akkor talán még jobban vágytam lányra, mint először, a kombinált teszten közölték, hogy ő kisfiú, először meglepődtem, aztán elkezdtem vigyorogni, és baromira örültem a fejemnek, hogy anyai ágon generációk óta nekem lesz először fiam.
De ne haragudj, amit ti leműveltek... vagy inkább te... áruld már el nekem, hogy lehet valaki annyira ostoba, hogy beleéli magát olyasmibe, amiről épeszű ember tudja, hogy nem biztos? Neked nem mondta senki, hogy ez nem úgy megy, hogy te eldöntöd, és az lesz? Bocs, de kizárólag magadnak köszönheted ezt a kínlódást, mert te vagy az, aki beleélte magát abba, hogy kislánya lesz, holott mindenki tudja, hogy ez 50-50%.
Nem rossz indulatból,de komolyan basszus felnőtt emberek így hogy tudnak babát tervezni,vállalni? Nyilván 50-50%volt az esély. Ne haragudj, de mondhatott volna az orvos olyat is ami miatt most aztán tényleg lehetne okod sírni, nem pedig hisztizni. Aki gyereket vállal, a pozitív teszttől kezdve szeresse a gyerekét FELTÉTEL NÉLKÜL!- hiszen ez egy édesanya, édesapa dolga!
Én a 12.heti genetikai UH kép alapján fiúnak "láttam" a kisbabámat, ránézésre olyan pasis volt. Párom nem saccolt semmit. A 20.heti genetikai UH-n csak arra gondoltam h minden rendben legyen vele.
A nővérem jobban rá volt kattanva h kisfiú-kislány? Nem tudtuk meg akkor nem is érdekelt. 23 héten derült ki hogy kislányunk van 😍♥️. Párom ugyanúgy őrült és szereti, mondjuk megjegyezte hogy a második fiú lesz😄 Világ legcsodálatosabb élménye, "utazása" ez a 9hónap, hogy a fenébe árnyékolhatja be ilyesmi??!🤦♀️ Fel nem tudom fogni....
27éves 31hkm
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!