Ti mennyit sírtatok a várandósság alatt?

Én örömömben nem sírtam, csak nagyon aggódtam és akkor sírtam. Volt rá esély, hogy beteg lesz a baba. Hála Istennek nem lett az!!! De a 36. hétig nem nyugodhattunk meg.

Amikor nem bírtam tovább és sírtam, akkor mindig jó erősen megrugott és akkor tudtam, hogy nem lesz semmi baj.😊

Állandóan sírok :D Sokszor csak úgy ok nélkül...

Sokszor meg csak simizem a hasam, érzem a kis lábacskáit, ahogy rugdos... Szóval legtöbbször meghatottságtól sírok meg, hogy mennyire szeretem már most

30 hkm

Bármennyit lehet..

Én csak 1 hetet voltam sírós.. A munkahelyemről, amikor jöttem el a végén..szerettem nagyon ott dolgozni.

Bezzeg a szülés után..

Volt , hogy ültem és sírtam ( örömömben)

Kb 1-2 hétig mindennapos volt

Aztán hasfájós volt, akkor amiatt hogy xar anya vagyok, mert nem tudok segíteni..

Azóta is érzékenyebb vagyok.. De már nem vészes

10 hós a lányom

Sokat.

Mivel ezelőtt volt egy missed ab-om 10 hetesen, ezért először akkor, amikor ennek a babának meghallhattam a szívhangját. Amit a másikkal nem éltem meg.

Legutoljára pedig most az nst vizsgálat előtt, amikor ugyanabba az épületbe kellett mennem ahol annak idején a rossz hírt kaptam.

És eközött a kettő között még kb. milliószor. Sajnos inkább idegességemben, mint örömömben, de talán azért arra is volt példa :)

Akkor sírtam először mikor megmutatta a doki a szívhangot :) Azután is sokat sírtam szinte minden filmen 😀

Amikor készültem reggel a kórházba befeküdni, majd a kórházba végig sírtam mint egy sz.ros kölyök 😂

Amikor felébresztettek császár után és megmutatták a kislanyom 😊 (bár szerintem inkább a fájdalomtól😂)

Aztán a kórházban a drének miatt nem lehetett velem a kislányom, akkor azért sírtam.

Majd azóta is sokszor kicsordulnak a könnyeim mikor valami újat mutat, hogy mennyire csodálatos és mennyire szalad az idő :( 😊

Én minden apróságon elsírtam magam. Aztan örömömben,amikor először hosszan a szemembe nézett a fiam😍

Persze azóta is sokkal érzékenyebb vagyok. Örömömben sokat sírok,mert csodás érzes Anyának lenni😊

Viszont amióta megszületett,sokkal érzékenyebb vagyok pl.a gyerekekről szóló hírekre.

Hal istennek semennyit...

Alapvetoen is ritkan sirok terhessegeim alatt is igy volt.

Rengeteget.

Pl a Paff a bűvös sárkányt rendszeresen végigzokogtam, mert milyen ár, hogy egy kisfiú nem él örökké?!

hasonlóan álltam az Élet szép c zenéhez is.

Vagy akkor volt a chilei bányász-szerencsétlenség. Élőben néztem végig a kimentésüket és közben taknyom-nyálam egybefolyt a bömböléstől.

Szerintem tök normális ilyenkor nem normális mennyiségben sírni, vihogni, bömbölni, röhögéstől fetrengeni, mindezen végigmenni akár 5 percen belül is ;)