Nem értem magam. Normális ez?

2.5 éves a kisfiam, 7 hetes terhes vagyok, 1.5 évet vártunk a tesóra.

Gondolj abba bele, hogy mennyi idő fog még eltelni mire megszuletik a kisbaba, mennyit fog addig fejlődni a kislanyod! Nagyon sok idő. Mi egyelőre nagyon keveset beszélünk róla, csak hogy nr ugráljon anya hasán mert ott egy pici baba. Mondtam a férjemnek hogy nem fogok kifogásokat keresni a pocakom miatt, ugyanúgy menni szeretnék vele játszani biciklizni, nem szeretném hogy azt érezze mar a terhesség alatt, hogy anya pocakjaban növekszik a baba es emiatt mar most nem foglalkozom annyit vele...

A végén viszont amikor mar csak par hónap van lehet róla sokat beszélni hogy milyen jó lesz, el kell neki mesélni azt is hogy egy kisbaba sokat sír, mert még nem tud beszélni, de azt is mennyire jó hogy lesz egy kistestvere. El kell mesélni neki hogy a doktorbacsi segít majd a babának megszuletni, de addig kórházba kell lenned, de apával vagy nagyszülőkkel nagyon klasz lesz itthon és csináljanak programokat addig. Úgy hamar el is megy a nap, nem is fogja megviselni hidd el!!

A szülés félelmetes, bar nekem jó szülésélményem volt, igy attól nem félek.

Ha tudok segíteni írj nyugodtan

Jah es igen... Ha megszuletett a baba, csináljatok apás és anyás órákat!

A pici baba is tud nélkülözni 1 órára mondjuk mikor alszik! Menjetek el együtt kettesben. Ugyanez apával! Érezze hogy ugyanolyan fontos ő is, és van rá időtök

5 szerintem lehet rajta nevetni, csak nem fap.ináknak.

Pedig nem vagyok egy morbid humorú valaki. De hát könyörgöm, ha akarok egy második gyereket, talán nem akadok ki a 6. terhességi héten, tudom, hormonok.