Mi lett volna jó, ha valaki megmondja nektek gyerekvállalás előtt?

-Nem ártana előtte egy nőgyógyászati kivizsgálás és egy pajzsmirigyes vérvétel.

-Ne görcsölj rá, és ne akarj szex után egy héttel tesztelni, mert nem fogja még kimutatni, csak a vérzés elmaradása napján.

-Ne szaladj orvoshoz a pozi teszt után, mert még nem fog látni semmit, max a hatodik héten.

-Szedj magzatvédő vitamint, próbáld ki, melyik neked a legjobb. Ajánlom az Elevitet, Jutavitet, Gravidát, Femibiont...

-Egyél egészségesen, és sétálj, mozogj sokat!

-Ne hallgass a szupermamikra, mert az okos dolgok mellé sok hülyeséget is össze tudnak hordani!

Hát így ennyi, ha van kérdésed, írj.

9hkm.

En mindig azt hittem, milyen nehez eletem van. Pl faraszto a munkam, elfoglalt vagyok, leterhelt es sosem jut idom semmire. Foleg nem magamra. Aahha... Hat most mar tenyleg nem. Jo nyilvan azert valamennyire igen, hiszen ketten vallaltunk gyereket és ha ugy alakul a ferjem van veluk.. de teny, hogy az elso jó sok ev (nem tudom mennyi de vagy 12) arrol szol, hogy gyakorlatilag mindig van valami ami miatt en masodlagos leszek magamnak es az elsodlegesek a gyerekek lesznek. Ettol fuggetlenul ha belekostolhattam vna ugy, hogy utana visszacsinalhatom magam gyerekmentes nővé en akkor is anya lennek inkabb mint nem. Mivel emellett anyanak lenni sokkal szebb es boldogabb dolog (meg ha neha bele is gebedek) mint pihengetni.

Hja es en a terhesseg eleje óta nem aludtam végig egyben 5oranal tobbet. Nem mindig a gyerek kel, en kelek mindig..

Még terhes vagyok, így a gyerekneveléssel kapcsolatban nem említenék semmit, de nekem nagyon jó lett volna anno, ha elmondja valaki, hogy a terhesség alatt nem csak a szülés fáj, hanem millió más dolog is. Oké, nyilván a szülés a legfájdalmasabb része, de az, hogy görcsöl, húzódik, feszül, nyom kb mindig valami az egész terhesség alatt, azt nem tudtam, pedig nagyon sok aggódástól megkímélt volna.

Itt is napi szintem van olyan kérdés, hogy ez normális-e... Erről senki nem beszél és emiatt sok első babás meg van rémülve az ilyen tünetekkor.

Azt, hogy sokkal nehezebb, mint ahogy képzeled.

Hogy az alvásmegvonás tényleg kínzás.

Már a kórházban elkezded feladni a jól kitalált elveidet.

A párkapcsolatot nagyon megviseli, lelki és fizikai szinten is.

Hogy úgy érzed, megőrülsz, amikor egész nap visít, te meg mint egy robot, ellátod, de közben sírsz, mert nem bírod hallgatni.

Hogy az altatás egy katasztrófa, nem és nem akar aludni, miközben olyan álmos, hogy nem tudsz vele mit kezdeni.

Hogy nem tudod úgy tervezni az életed, ahogy te akarod, időre menni valahova egy lehetetlen küldetés.

Hirtelen ennyi...

Hogy onnantól kezdve , hogy gyereked van, 24 órában valakinek a szolgája leszel. ( legalábbis az első 10 évben ) .

Többet nem lesz olyan, hogy " én " csak is az van , hogy " ő ".

Mindent a gyereknek rendelsz alá, azt csinálod ami neki jó.

Épp itthon vagyok a 3,5 évesemmel , mert ma nincs óvoda, beteg vagyok, fáj a torkom , fáradt vagyok de el kell mennünk a játszótérre mert itthon már megőrjít, nem bír magával , persze hogy nem, hiszen gyerek kell neki a mozgás és kint lét. Számolom vissza az órákat hogy mikor lesz végre este.

Az hozzátartozik, hogy egyedül nevelem.

-Nem kürtöld világgá a várandósságod a pozitív teszt után azonnal (sajnos a koraterhességek negyede vetéléssel végződik, és nagyon fájdalmas a magyarázkodás) - ezért engem tuti lepontoznak, de hidd el, jobb ha megfogadod.

-A közhiedelemmel ellentétben a terhesség nem egyenlő az elhízással, plusz előfordulhat, hogy nem lesz egy csíkod sem a végére, sőt nagy eséllyel a szülés után csinosabb leszel, mint valaha :-)

- A saját érdekedben fogadj orvost és ha jót akarsz magadnak akkor olyat, akinek van C kategóriás UH képesítése.(saját tapasztalat...mert ekkor a doki meg tudja csinálni a kötelező genetikai UH-kat és emiatt nem kell százezer felé rohangálnod még pluszban)

-Ne hagyd magad stresszelni a szoptatással (már a csecsemős nővérek elkezdik ezt a kórházban), mert lehet, hogy csak a 4-5. napon indul be a tejed, és lesz elég.

- A cumi és a cumisüveg nem az ördögtől való. Inkább legyen egy nyugodt, cumival alvó babád, mint egy olyan, aki lilára üvölti magát ha nem kap cicit napi 24 órában.

-Nem vagy sz@r anya attól, hogy néha megkéred a nagymamát, hogy vigyázzon a babára amíg te alszol 1-2 órát.

- Akkor sem vagy sz@r anya, ha néha-néha lopsz magadnak egy-két óra én-időt fodrászra, sportolásra stb...(A babának egy elégedett anya kell, nem pedig egy mártír)

-Ne hagyd magad az idősek/bezzeganyák által stresszelni, merthogy az ő gyerekük már 10 hónaposan szaladt, egy évesen éjjelre is szobatiszta volt és 18 hónaposan körmondatokban beszélt, 3 évesen meg két ismeretlenes egyenleteket oldott meg. (Ennek a 99% vagy a megszépítő messzeség vagy szimplán hazugság).

- Ne hidd el, amit mindenki szajkóz, hogy kis gyerek - kis gond, nagy gyerek - nagy gond, és hogy idővel ennél csak nehezebb lesz. Szerintem fordítva van, a gyerek három éves korától sokkal könnyebb minden (főleg, mert nem kell virrasztani vele, beszél és így nem neked kell találgatni, mi baja lehet épp).

Boldog babázást!

(Egy háromgyerekes anyuka)