Ha volt 15-20 évvel ezelőtt 2 abortuszom, ez rányomná a bélyegét ha most szeretnék gyereket esetleg? Pszichésen/testileg.

Én nem esnék teherbe, alaphangon is öreg lehetsz már, ha eddig megvoltál gyerek nélkül, most már minek.

Félnék attól, hogy a sors benyújtja a számlát, beszokta valamilyen módon. És arra nem biztos, hogy semmi érzelem nélkül tudnál legyinteni.

Na meg kétszer!!! bepánikoltál, ki garantálja, hogy harmadszorra nem fogsz, most azért teherbe esni, hogy legyen egy harmadik abortuszod is?

Majdnem 40 leszel mire megszuletne a gyerek. En ennyi evesen mar nem szulnek, de a te eleted es te dontesz.

Egy dolgot viszont nem ertek..Irod hogy atol tartaz hogy a tervezet baba mar nem lesz ugyan olyan mint az elso. Nem, nem lesz, mert mar volt 2 abortuszod elotte. De nem is kell olyannak lennie es nem is lesz. Hiszen egy 18 evesnek es egy majdnem 40es nonek teljesen mas erzelmi intelligenciaja van. Maskent eled meg ezt a terhesseget de ez atol nem lesz jobb vagy rosszabb, tobb vagy kevesebb.

Nekem az elso missed ab lett, rozsaszin kod, abrandozasok, minden ami kell aztan hatalams csalodas, siras.

Masodik terhesseg mar felelemmel teli volt, h ot is elveszitem, szerencsere ebbol a terhessegbol megszuletettem a fiam! :)

Harmadik terhesseg, na mondom, amig orvos nem latja bele se merem elni magam, jol tettem, ujbol missed ab...

Most vagyok negyedszer terhes, mar csak akkor hiszem el, ha a kezemben tartom...

Szoval, nem, nem lesz olyan mint az elso! Nem is fogsz olyan konnyen teherbe esni, mint huszonevesen, sot, lehet, mar nem is fogsz tudni egyaltalan! De miert 40 evesen jut eszedbe, h megis kene gyerek, mikor elotte mar kettot is eldobtal??!

A testileg részt egy nőgyógyász tudná megmondani, esetleg hormonjaid is megnézetheted endokrinológusnál, a pszichésen rész meg te magadnak vagy járj pszichológushoz, hogy megismerd magad és ha szükséged van rá, elsirasd a múltat nem csak az eszeddel elfogadva. Statisztikailag öregebben nehezebb a teherbe esés és kockázatosabb a terhesség/szülés meg hogy a baba egészséges lesz, ennek okainak utána olvashatsz, de ennek ellenére sokan vállalnak első gyereket 40 éves kor körül, manapság elég megszokott már.

Az ember változik azért, bár sok rigolyánk, a temperamentumunk, tehetségünk/ügyetlenségünk megmarad vagy még rosszabb lesz, de az életcélok, preferenciák, értékrend sokat alakulhatnak 20 év alatt, akár a keresűség, akár a nehézségek elfogadása, a lenézett dolgok értékelése irányába - tapasztalatoktól függően. Ez normális. Aki többedik gyerekét várja, bár valamennyire az is csoda, mert azért az élet mindig az, az is már jobban tudja, mivel jár. Néha még jobban is fél ezért, de attól még vagy sőt, tudja szeretettel várni, nem kell ahhoz véletlenül fogannia (inkább ellenkezőleg, mint példád is mutatja...), lehet a nehézségeket tudatosan is vállalni valami remélhetőleg értékesebbért rózsaszín köd és tinis lelkesedés nélkül. Szerintem sok anya elmondhatja, hogy örül, nem tudta, mi vár rá, mert akkor nem mer belevágni - de ez nem azt jelenti, hogy nem szereti a gyermekét és visszacsinálná (bár biztos olyan is akad). Minden azon múlik, hogy dolgozod fel a kapott "kártyákat".

Nekem is több abortuszom volt a húszas éveim elején (nem ragozom, ígyis-úgyis élve felkoncolnának, írjak bármit is). Igaz, nekem nem telt el 20 év, csak 10, de a 30 éves koromban a kisfiam, rá két évvel a kislányom elsőre megfogant. Tehát testileg minden rendben volt, egészséges várandósságaimból születtek az egészséges gyermekeim.

Lelkileg pedig semmi nehézséggel nem szembesültem. Én anno tudtam, hogy jó döntéseket hozok, nem is hozhattam volna más döntést. Nem tarthattam meg azokat a terhességeket, nem is akartam volna megtartani. Akkor lezártam, miután túl voltam rajta, és a mai napig is ugyanígy gondolom. Nem kapom magam azon, hogy azokról a magzatokról ábrándozom.

És nem, nem vagy öreg 40 évesen. Próbáld meg, előtte azért vizsgáltatsd ki magad.

Ezotéria igen, mert hitvilág fontos, viszont éppannyira tudományos tény, ennyire idős nőnek, akinek gyakorlatilag első terhessége lenne, nagyon nagy a kockázata a beteg gyereknek. Akár Down-kór, akár Edwards...Lehet persze-szintén nem ezotéria alapján-hogy makkegészséges gyereked lesz, meg vannak erre a tudományos, matematikai képletek, hogy melyikre mekkora esély van.

Igaz, ha beteg, legfeljebb eldobod, mint a papirzsepit, érzelemmentesen. Ezt kifelejtettem a számításból, hogy neked azok nincsenek. De ha mégis, gondold meg, kész vagy e akár súlyos beteg gyereket gondozni 7/24-ben? Ha nem, akkor ne szülj.

Erre a nőgyógyász fog neked tudni válaszolni. Mi nem látunk bele a testedbe. Hormonvizsgálatot és egy alapos testi vizsgálatot kell valószínűleg végezni.

Ami a lelki részét illeti: az előző hozzászólóknak igaza van abban, hogy a genetikai betegségek kialakulásának lehetősége arányaiban megugrik 35 év felett. A legnagyobb esély a Down-kór kialakulása.

Emiatt tuti parázni fogsz, én is azt tettem.

Megugrik a terhességi cukor kialakulásának esélye és még jó pár esetleges szövődményre felhívják a 35 feletti kismama figyelmét. Tapasztalatból mondom: minden miatt paráztatni fognak, szóval tutira nem lesz olyan, mintha huszonévesen estél teherbe. Ha az orvos azt mondja minden rendben és lelkileg képes vagy elviselni az "ijesztgetéseket" akkor vágj bele.

Viszont tényleg érdekel, minden előítélet nélkül: az első abortuszt megértem nálad is meg #7-esnél is. De több?

Miért nem figyeltetek oda a későbbiekben, hogy ne történjen meg újra? Vagy ez hogy?