Aki várandósság alatt kellemetlen illatúnak érezte a párját - hogyan vészelte ezt át a kapcsolat?

Pedig ki kellene böknöd, mi a bajod, mert így tényleg azt fogja hinni, hogy elhidegültél, és tönkrevágod az egészet. Basszus, közös gyereketek lesz, nehogymár gond legyen egy ilyen apróságot megbeszélni. Mert amúgy igen, apróság, a hormonok miatt van, pár hét múlva elmúlik, épeszű ember ezt megérti, nem cirkuszol rajta.

Nekem ilyen konkrétan nem volt, de a második terhességem elején borzasztó szarul voltam egy hónapig nonstop, létezni is utáltam, nemhogy azt, ha valaki hozzámér. Nos, a 3 éves lányomnak ezt nyilván nem mondhattam, erőt vettem magamon, és vele ölelkeztünk, bújtunk, de ez bőven sok volt, a férjemnek megmondtam, hogy ne haragudj,de ez van, a gyereket is nehéz most elviselni, légyszi hagyj most békén egy kicsit. Megértette, pár hét múlva elmúlt, és minden visszaállt normálba.

Elèg fura, hogy ezt nem mered elmondani neki.. én konkrétan megmondtam, bocs, büdös vagy 😄

De nem sèrtődött meg, tudja, hogy minden büdös nekem ilyenkor.

Még a tusfurdőm, arclemosóm is illatmentesre cseréltem. Nem bírtam semmi illatot.

Hany hetes vagy? Nekem minden terhességemnel első tünet volt hogy maniasan takarítottam mostam,haját mostam a gyerekeimnek (amikor mar volt nagyobb gyerek persze :))) kutyát furdettem... Onnan tudtam mindig hogy na babás vagyok.

Állandóan budoset éreztem mindenhol.

Ferjem saját illatát halisten nem éltem meg budosnek, ellenben a deo kat állandóan lecsereltettem szegennyel mert hiába tűnt a drogériaban finomnak, otthon majd mellé hánytam :)))

De ez mindig enyhült kozepidore szóval nem az egész terhességet kísérte végig.

És persze szülés után mindig visszaall.

Beszéld meg vele, ez normális dolog!!

Tényleg nehogy azt higgye, vele van bajod. Csak nem sertodik már meg ettől, lehetnek ennél nagyobb bajok is az életben, ki értsen meg, ha nem ő.