Csak én nem tudom ezt kezelni? Neked megy?

En imadok beszelni ezekrol, barkivel barhol, de masok vagyunk. Sokan ereznek igy mint te.

Szerintem ha legkozelebb elkezdenek bombazni ezekkel a kerdesekkel es nincs kedved hozza, mondd meg kedvesen, hogy “ha nem haragszol babonabol nem szeretnek ilyen reszletesen beszelgetni errol”. Vagy vmi ilyesmi

Én az ilyen kérdésekre olyan válaszokat adok, amiktől általában csak pislognak.

Aztán az értelmesebbje rájön, hogy ne kérdezgessen, a többi meg megbotránkozik.

Közeli barátok és családtagok azok akiknek van amiről szívesen beszélek, de a szomszéd néni barátnőjének unokahúga nem tartozik ebbe a kategóriába

En ikreket varok es kb igy nez ki a kerdezos jatek:

-fiu vagy lany?

-lanyok!

-jajj ikrek? Termeszetes uton jottek ossze v lombik?

Legszivesebben annyit mondanek ra h anyadat...

Nem zavart annyira. Úgy fogtam fel, hogy miről is lehetne hirtelen beszélni egy kismamával, jöttek az ilyen kérdések. Kicsit zokon esett, mikor 2. babával a kiírt dátum után naponta többen kérdezték, hogy azóta se szültem meg, már 38 hetesen is azt kérdezték egyben vagyunk-e, már kedvem se volt a játszóra járni de nyilván mentünk a meglévővel. Szóval nem hallgattam mindig szívesen de nem zavart. Korábban még ennyire se, elmondtam hogy kislány lesz, júli elejére várjuk, stb stb, épp mit kérdeztek. Bár hogy mit szólt a férjem meg hogy terveztük-e, nem emlékszem, hogy lett volna.

Na de mikor az első gyerek épphogy megszületett de egy szomszéd megkérdezte mikor lesz tesója minimum furcsán néztem. Nem zavart az se éppen, de azért na...