3. Trimeszter vége, türelmetlenül várjátok a babát vagy inkább féltek a szüléstől?

Az elsőnél boldog izgatottság volt bennem, elfogadtam, hogy fájni fog és kédz. Aztán belekergettek az orvosi siettetés miatt egy tök feleleges császárba... most 30 hetes vagyok a másodikkal és félek, de nem a szüléstől, hanem attól, hogy nem leszek elég erős ellenállni és megismétlődik. Nagyon szeretnék szülni végre, ha már az elsővel nem sikerült. 😊

Nekem ez a 37. hét. Hullámzóan érzek, most kicsit a veszteséget érzem, hogy mindjárt vége. Eddig nehezen szoktam meg a pocakom, furcsa érzés volt, nem tudtam belelazulni. Most hirtelen elkezdtem naponta nézegetni a tükörben. Előtte vártam a babát. Előtte féltem a szüléstől. Előtte féltem az anyaságtól. Holnap nem tudom, mi jön 😂

Én is 37 hetes vagyok és úgy érzem túlságosan rohan az idő, még nem vagyok rá felkészülve. Az első gyerkőcnél türelmetlen voltam, császár lett a vége és most en is úgy mint az első hozzászóló nagyon szeretnék szülni. Orvos azt mondta várunk még 2 hetet, hogy magától meginduljon, aztán áttárgyaljuk az egeszet. Nekem is olyan vegyes érzelmeim vannak, egyszer lelkesedek, máakor parázok.

Én 38 hetes vagyok, de már nagyon szeretném ha itt lenne a pici. Nem félek a szüléstől, főleg nem a fájdalomtól meg az orvosoktól, csak nagyobb biztonságban érezném,ha kint lenne, de mintha meggondolta volna magát: eddig nagyon lent volt a pocakom, voltak jóslóim, keveset mozgott, most megint pörög, aktív és fent van egészen a gyomromnál.