Akiknek idő előtt (2. trimeszterben) kinyílt a méhszája az első várandóssága során, annak a második (többedik) várandósság alatt is volt hasonló problémája?

Nekem sajnos nincsenek nagyobb gyerekeim, mert 20. héten elvetéltem őket a méhnyak elégtelenségem miatt...

De a következő terhességemnél, egy babával is újra problémát jelentett ez, csak akkor már előbb, a 18. héten. Őt egy sürgősségi cerclage műtéttel meg tudták menteni, de folyamatosan ott lebegett felettünk a vetélés, majd a koraszülés. Ahogy elértem a 24+0-t -amikortól már nem számít vetélésnek-, rögtön adni kezdték a tüdőérlelőt. A műtét utáni 2 hétben 3x tartották vissza a lányomat infúziókkal, mert beindultak a fájások. 11. Héttől amúgy is szigorúan kellett feküdnöm vérzések, és méhszájon fekvő placenta miatt, de a műtét után ezt már fejjel lefelé megdöntve folytattam tovább, a terhességem végéig, amit csodás módon sikerült így kihúznom a 38. hétig.

Az egész terhességem egy rémálom volt... A sok fekvéstől nagyon legyengültem, minden izmom sorvadásnak indult. Az időközben észlelt cukorbetegségemet nehéz volt úgy uralni, hogy nem mozoghattam. Kb. 25. héttől pedig egyre nagyobb fájdalmaim lettek. Néha állni sem tudtam, még egy zuhanyzásnyi időt sem. 36. héten vették ki a cerclage-t. Akkor derült ki, hogy már bevágott a méhnyakba...

De itt az egészséges kislányom, és csak ez számít.

Mielőbb szeretnénk újra belevágni ismét. Abban bízom, hogy ha most majd időben megműtenek, még mielőtt kinyílok, akkor nem lesz majd ekkora baj, és megúszom annyival, hogy nagyon kímélni kell majd magam...

Az Arabin pesszárium megoldás és biztonság lehet nektek!

Itt olvashatsz róla:

[link]