Krónikus csípőfájdalom: nagyon kétségbe vagyok esve és senki nem segít, csak leráznak. Valakinek van tapasztalata?

34hkm. A terhesség előtt is fájt a csípőm (SI-ízület)időszakosan, de a megfelelő mozgással karban tudtam tartani.

Most a harmincadik hét óta folyamatosan erős fájdalmaim vannak, ma már a vécére se tudtam kimenni segítség nélkül. Reggel az első néhány lépéshez egy hete segítségre van szükségem. Hiába minden nyújtás, jóga, terhestorna... Annál meg semmi nem fáj jobban, mintha a hátamon kell feküdni, ha véletlen úgy alszom 10-20 percet akkor nem tudok lábra állni

Nagyon szerettem volna természetes úton szülni de egyre jobban félek attól, hogy én erre fizikailag képtelen vagyok vagy ha sikerül is (mert nem érzem a fájdalmat), tolószékben hagyhatom el a kórházat és azzal nem tettem jót senkivel ha nem tudom rendesen ellátni a kisbabámat.

Közben gyilkol a bűntudat, mert szeretnék szeretettől sugárzó kismama lenni aki szobát delorál, süt-főz, csupa örömhormonnal látja el a fejlődő kis embert - ehelyett szomorúan kezdődik minden nap, állandóan sírok annyira kivagyok a folyamatos fájdalomtól és gyakorlatilag semmit nem tudok csinálni a férjem nélkül. Úszik a gyerek a szomorúságomban és fogalmam sincs mit tegyek ellene.

Nagyon nagyon el vagyok keseredve. Ha valakinek van tapasztalata tudna segíteni, hogy mi lenne a helyes döntés?