Normális hogy azt érzem nem bírom kihordani a babát?

19 évesen nem lehet minden körülmény adott! Ennyi! Legalábbis a kérdező részéről biztosan nem, az, hogy helyette mások megoldanak, kifizetnek mindent, még nem elég a felnőttesdi játszásához!

Abszolút éretlenül gondolkodik, drámai túlzásokba esik, mintegy kamasz!

16hetesen szülés szerű fájdalom?? Ha tényleg szülés szerű lett volna, most kórházban lenne!

Igazat adok az utolsónak!!! Gyakorin gyakran olvasni ilyen jellegű hozzászólásokat,ahol a kérdezőt már mindenfélének elhordják,pedig szerencsétlen csaj egy kérdést tesz fel,mivel erre való ez az oldal. Valószínű,hogy aki előre, ismeretlenül elítél valakit annak a lelki békéje nem lehet rendben vagy csak alapjáraton egy rosszindulatú személy. Nem értelek titeket komolyan. Ha tudsz segíteni a válaszoddal segíts másokon,de ha csak lehurrogni tudsz, inkább ne is írj!

Egyébként régen is 19 évesen szültek minket anyáink,megoldották ők is,ha volt pénz ha nem. Valaki 19 évesen már érett a feladathoz, valaki pedig még 40 évesen sem lenne az. Ezt nem lehet behatárolni így,egy kérdésen keresztül,hogy felnőtt e a feladathoz vagy sem;de ezt sem nekünk embereknek kell megítélni,mert nem vagyunk Istenek.

Ha félted a babát vagy legalább magadat, és bármi félelemed van, mindig menj orvoshoz. Menj el nőgyógyászhoz ultrahangra, és vagy ott vagy a háziorvosodtól kérj vérvételt, vérnyomásmérést is. Ájuldozás, gyengeség lehet alacsony vérnyomástól (mozgás, normális folyadékbevitel, néha kávé, zöld tea) vagy vashiánytól, ami veszélyes is lehet, ha nagy méretet ölt, de egyszerűen lehet rajta segíteni.

Ha meg ezeknél tényleg minden rendben, akkor keress fel pszichológust (háziorvost kérdezd meg a lehetőségekről, ha nincs opciód magánba menni), a hormonok sokszor okoznak depressziót, de az is lehet, hogy más problémád van (félelem, szeretethiány), ami testi tünetekben jön elő. Ez sem szégyen, ha így van, de jó lenne megtanulnod tudatosan reagálni a stresszre, pl. kommunikálni vagy tevékenységben feldolgozni és nem betegségekbe menekülni, mire a baba érkezik, mert őt nem csak kihordani kell és kipipálva... De még odáig is nagyon sok időd van, legyen az a szereteted mutatója, hogy megpróbálsz hozzáerősödni a feladathoz.

Kétszer szültem, az egyik majdnem 4 kilós és 60 centi volt, én meg 150 centi és csak 42 kiló a végén "üresen", és a 23. hétig hányingerem volt - nem volt sétagalopp, de mindenki egészséges maradt/lett, így minden jó, ha vége jó. Szóval nem ezen múlik, a vékonyság és a nyűglődések nem tesznek alkalmatlan anyává, de meg kell tanulnod panaszkodás helyett (vagy legalább mellett:) cselekedni.

Régen 19 évesen szültek...

Igen, és nem férjük volt, hanem uruk, és nem tanultak, hanem 12évesen kihajtottàk őket a földre dolgozni...

Ne keverjük már a szezon a fazonnal! A mai világban csak és kizárólag az a 19 éves lehet elég felnőtt és felelősségteljes szülő, amelyik képes magát eltartani! Amíg a szülei vagy az aktuális fickója pénzeli, nem felnőtt! Pont!

Ordít az írásából, hogy valami nem oké, de persze a dràmázáson kívül egyebet nejm tesz. Hazaugráltatja a pasiját, meg ő "meg akar halni a 16hetes terhességtől". És még hol van a terhesség vége, amikor tényleg nehéz az egész?

Amíg önmagát sajnáltatja és ebben társra is talál itt néhány válaszoló személyében, nem más mint egy hisztikirálynő. Akinek nagyon nem lenne szabad gyereket vállalnia!

Most őszintén mi közötök van ahhoz hogy ő 19 évesen szül?

Ha 15 évesen szülne se lenne semmi jogotok beleugatni, nem a ti életetek, és nem ezirányba tett fel kérdést a kérdező.

Azért rohadt érdekes , ha úgy írnák ki a kérdést hogy képzeljétek a szomszéd Juliska 19 évesen szülni fog a semmire, akkor letámadnátok a kérdezőt hogy mi köze az életéhez, tőrödjön a magáéval..

Annyira tipikus és szánalmas..

Annyira tipikus és szánalmas... Így van!

Te sem ismered, csak véded, pedig ugyanúgy nem tudsz róla semmit!

Senki nem támadta, leírtuk, hogy hogyan kellene eljárnia, ha "halálán van a 16hetes terhességtől"! Menjen orvoshoz, kórházba, pszichológushoz! Itt se te, se én nem tudunk rajta segíteni! Csak támogatni vagy nem támogatni tudjuk az önsajnálatban! Részemről nem támogatom az öncélú nyafogást, pátyolgatást egy ponton túl, és a kérdező túl van azon a ponton! Hisz cselekvőképes felnőttként megtehetne mindent, hogy a "tünetei" enyhüljenek! De legalább a "tünetei" okát meg kellene találnia!

Ha pedig tudatosan vállalta 19évese,nyilvàn felkészült rá, hogy nem rózsaszínű cukorfelhő lesz! Szintén a felelősségteljes gondolkodás egyik ismérve, hogy minden lehetőséget mérlegelve vállalol valamit!

Itt a másik kérdése is:

https://www.gyakorikerdesek.hu/gyerekvallalas-neveles__terhe..

A kérdező valóban nagyon szélsőséges dolgokat ír, ennyire nem lehet rossz a helyzet, mert akkor biztosan tennének valamit az orvosok, legalább bent tartanák megfigyelésen. Engem már azért bent fogtam, mert nagyon alacsony volt a vasam, pedig rosszul sem voltam.

Nem lehet, hogy túl sokat unatkozol és ráérsz a problémákkal foglalkozni, amitől még rosszabnak tűnik? Pszichésen bemeséled esetleg magadnak?

Amúgy... Ne vegyünk minden fiatalon szülőt egy kalap alá! 19 évesen már lehet elég érett valaki (jó, lehet a kérdező valóban nem az) egy babához.

Én 20 évesen szültem (18 évesen érettségiztem, utána dolgoztam), tervezett baba volt. Most 26 évesen van egy 6 éves fiam, nem kitartott vagyok, apukájával vagyok azóta is mielőtt megkérdezné valaki.

Minek vártunk volna vele, ha szerettük volna? Csak azért nehogy gyakorikérdésekJulcsi megszóljon? :)