Ti megtartanátok a harmadik gyereket?

Ha nem védekeznék, és teherbe esnék, megtartanám. Mivel az ÉN FELELŐSSÉGEM. Neked is azt tudom tanácsolni, hogy gondold végig, hogy hol is van a felelősséged a történetben és vállald a következményeit!

Gratulálok! Nagyon szép család lesztek a három gyermekkel együtt. Csak fel ne add! :)

Az alapján, ami az írásodból lejön, én megtartanám. Írod, minden körülmény adott lenne, azt is, hogy sajnálnád elvetetni, sőt, még azt is, hogy szóba került a további gyerek, mindössze annyi a bajod, hogy előbb jött, mint terveztétek, és egy kicsit megijedtél. Hónapok állnak a rendelkezésedre, hogy ezt a mostani ijedelmet letudd és felkészülj lélekben a 3.-ra. Ha most elvetetnéd, és évek múlva nekiállnátok a tervezett 3.-nak mégis, óhatatlanul ott fog benned motoszkálni, hogy hát igazából meglenne már a 3, valószínűleg rendre eszedbe is jutna, hogy lett volna hely a gyereknek. Azokat a nőket, akik bizonytalanok, nem akarják szívből az abortuszukat, csak "rábeszélik" saját magukat, nagyobb eséllyel fenyegeti a poszt-abortusz depresszió is, mint mondjuk azokat, akik úgy vannak vele, hogy élből soha nem akarnak gyereket, csak egy sejtcsomóként gondolnak rá, amitől meg kell szabadulni. Te meg írod, hogy ugyanolyan gyereket vetetnél el érzésed szerint. Úgyhogy szerintem tartsd meg.

Nyugi, minden csak szervezés kérdése, 3 gyerek az nem olyan sok, hogy a gyerekek kárt szenvedjenek miatta bármiben is. Mi 5-en voltunk tesók, és nagyon élveztem, boldog gyerekkorom volt, sosem szenvedtem hiányt szeretetben meg semmiben :) Tök normális az, hogy az ember ilyenkor megijed kicsit, de szerintem nagyon boldogok lesztek 3 gyerekkel, már mindenetek meg is van, amivel várhatjátok a 3. érkezését. A kérdésre válaszolva: Én biztos, hogy megtartanám, és egyértelműen az a véleményem, hogy hosszú távon az abortuszt bánnád meg jobban.

Szia! Elèg hasonlò helyzet volt nàlunk is. 6 ès fèl èves nagy, 10 hònapos kicsi ès egy pozitìv teszt. Totàlis kètsègbeesès. A közèpső màsfèl èv pròbàlkozàs utàn clostyval fogant, a harmadik baba egyetlen egy vèdekezès nèlküli alkalombòl, a vàrt mensi előtt 3 nappal. Èjjel csinàltam meg a tesztet, mert akkor màr tudtam, hogy pozitìv lesz. Egèsz èjjel bőgtem, mert egyik lehetősèg sem tetszett. Majd reggel elmondtam a pàromnak, aki kiröhögött, hogy mitől fèlek. Kèt hèt letargiàban voltam, aztàn làttam UH-on, ès ugyanùgy imàdtam ès izgultam, hogy rendben legyen, mint a màsik kettőnèl. 6-àn lesz 1 èves. Pont màsfèl èv van köztük, imàdjàk egymàst. Reggel rohannak egymàshoz, simogatjàk egymàst, màr most làtni, hogy pàr èv mùlva szuper lesz a kis korkülönbsèg. Nem mondom, hogy könnyű, nagyon nehèz, nèha èn is bőgök vègül együtt, mert a legkisebb elèg nehèz eset, de megèri. Szòval szerintem, ha nincs ezeknèl jòval nagyobb dolog, ami ellene szòl, engedd megszületi azt a csöpp kis èletet.

Igen

Mi nem tartottuk meg. Fájt a szívem, de tudom, hogy akkor és ott ez volt a legjobb megoldás. A gyerekeink iránt érzett szeretet és a pénz nem minden... Fel is kell őket nevelni. Ha csak idegekkel nem bírná az ember, el kell gondolkodni. Egy biztos: Ezt sosem itt vitatnám meg! Két emberre tartozik a döntés. Senki más nem lát bele az életetekbe és nem tudja az arc nélküli idegen, mibe sodor egy esetleg idegileg labilisabb másikat. Tök mindegy, hogyan fogant. Egy gyereket nem lehet úgy kezelni, hogy "a te felelősséged, szüld meg, mert miattad fogant" Jézus... Még olvasni is rossz ilyeneket. Mintha a gyerek egy büntetés lenne. :D Én tizenévesen mondtam ilyeneket. Aztán felnőttem és megismertem az igazi felelősséget. Az nem abból áll, hogy hibázol és azért a hibáért 3-4-x ember felel, mert akkor aztán meg KELL szülni és nincs mese... Nem. Ez buta, visszamaradott gondolkodás. A felelősség abból áll, hogy nem vállalok olyat, ami a család rovására megy. Mert ott van már 3-4-x ember. Akárhogy is döntesz, ne itt kérj véleményt, mert te cipeled majd. Nem mi.

Igen. :) 2 fiam között 20 hónap van. Nem volt könnyű-pl. logisztika, DE vannak szuper tesókocsik... Most 10 és 12 évesek. Nagylányom 14. Ne parázz!