Fiatal anyukák tapasztalatai?

Kedves második válaszoló!

Le a kalappal előtted, hogy ilyen körülmények között is vállaltad és nem vetted el az életét a babának. Gratulálok és nagyon kő egészséget és boldogságot kívánok nektek! A rosszakaró és pletykás emberek pedig semmire sem méltóak, nemhogy arra, hogy elrontsák a kedved/napod.

Apuka vállalta a babát vagy "egyedül" maradtál vele?

Még nem voltam 19 mikor az első babám született. Én meglepődtem hiszen nem volt tervezett. Akkor már túl voltam az érettségin, OKJ-s tanfolyamot végeztem. El sem gondolkodtam azon hogy elvetessem. Azonnal azon járt az agyam hogy mit hogyan tegyek. Dolgoztam suli mellett is, és középsulis éveimben is szóval volt valamennyi pénzem. Albérletben éltem. A munkámat otthonról is tudtam végezni.

Apám meglepődött de beletörődött. Anyukám nagyon örült neki.

Az orvosok és a kórházi személyzet nagyon rendes volt velem.

Három féle reakciót tapasztaltam arra amikor megtudta valaki hogy babát várok:

1, Látszott rajtuk hogy elítélnek, sokan hangot is adtak ennek

2, Teljesen lázba jöttek hogy jaj de jó hogy babám lesz

3, Totál hidegen hagyta őket

Már négy éves, még gyakran megkérdezik hogy az én gyerkem-e. Sosem bántam meg hogy megtartottam

Őszintén kívánom, hogy úgy alakuljanak a dolgaitok, ahogy a legjobb nektek és hogy legyetek nagyon boldogok!

Jó ezeket a történeteket olvasni, úgy akarnám fokozni, de nem tudom, úgyhogy csak annyit tudok mondani, hogy minden jót és szépet! :-)

18 vagyok, tervezett baba volt. Mi a párommal örömünkben sírtunk, mikor megtudtuk.:) Szüleim eleinte nem örültek (csalódtak bennem, gondoljam át stb..), a régi albérletünkből baba miatt kidobtak minket, ezért most itt lakunk ideiglenesen velük és nagyon imádják a kis unokájukat. :D Néhol az orvosok elítéltek a korom miatt, de hál' istennek ahol szültem ott mindenki nagyon rendes volt velem. Lehet, hogy fiatal vagyok, de mi már több mint 3 éve tervezgettük ezt a gyerek témát és nekem nem a pia/buli stb. a mostani "boldogságom" mint a legtöbb korombelinek (tisztelet a kivételnek), hanem az én/mi életünk értelme és nem bántam meg. El se tudnám most már képzelni az életünket nélküle. :) Az egyetlen rossz az volt csak, hogy végig apás szülést terveztünk, de végül sürgősségi császár lett. :( (De legalább mindketten jól vagyunk).

Boldog babavárást.:)

Egy 4 hetes kis csöppség Anyukája.