Hogyan keszuljek fel a szulesre lelkileg? 37hkm

Úgy tartja a mondás, hogy: Jobb félni, mint megijedni!

Én is rettenetesen féltem az egész procedúrától,sok hülye rémtörténetet olvastam, sajnos (hogy majd kézzel tágítanak,az mennyire fáj, meg hasonló sztorik),aztán mikor eljött a Nagy Nap, csak hagytam magam sodródni az árral!

Nem, a 9 hónap nem elég felkészülni rá!

😄

A szülés utáni időszak sokkal keményebb szerintem (a kórházban töltött idő,majd az első otthon töltött napok,1. hónap, 2. hónap, hasfájás....stbstb!

Nekem ez segített felkészülni lelkileg.

[link]

Az elsőnél csak úgy voltam, hogy inkább nem gondolok rá, mert meghülyülnék és hát annyian megszültek már a történelemben és végülis nem hosszú idő az a pár nap kórház, majd valahogy kibírom, de lehet kérni fájdalomcsillapítást is, és az orvosok biztos tudni fogják a dolguk, ha kellenek. Nagyon másképp alakult, mint reméltem és ezt később nehéz volt feldolgozni. Szóval az elhessegetés, magamra erőszakolt pozitív gondolkodás nekem nem vált be - bár lehet, ha flottul megy, most dicsérném.

A másodiknál már tudtam, hogy egyrészt ez egy természeti esemény, azon túl, hogy mindent belerakok, ami tőlem telik, nagyon sok minden nem rajtam múlik, másrészt bármi lesz, én azt is vállaltam és igen, ha belehalok, mert ez is benne lehet a pakliban, akkor is érdemesebb volt megpróbálni, mint úgy élni, hogy nem. Ez a magammal őszintébb hozzáállás sokkal nagyobb biztonságot és hitet adott. "A bátorság nem a félelem hiánya."