Mi a helyzet az apukakkal terhesség alatt és után?

Engem nőként se érdekelt más babája, nem ezen múlik.

Sokat beszélgettünk a témáról, tetszett a felfogása. Alapból is olyan ember, hogy kiveszi a részét mindenből, nem szolgáltatja ki magát stb., ez ugye azért együttélés során látszik. Teljesen az volt az elképzelése, hogy a gyerek ugyanannyira az övé is, mint az enyém, és neki is ugyanúgy kötelessége ellátni, a terheket meg kell osztani, csapatként kell együttműködnünk, segíteni egymásnak, hogy mindenkinek legyen lehetősége pihenni meg ilyesmi. Mindig is akart egyébként családot. Nem is csalódtam benne, teljesen úgy is viselkedik elejétől kezdve, ahogy azt előre vázolta. Már 3 éves lesz a kislányunk, szuper apa, szuper férj. Épp dolgozunk a következő babán, egy percig sem bántam meg, hogy tőle vállaltam gyereket :)

Ha alapvetően gondoskodó természetű, az nem csak gyerekekkel kapcsolatban derül ki.

De a puding próbája az evés, ha már ott a baba, aki eléggé fárasztó az elején, akkor derül ki, hogy hogy bírja, akarja. Sokszor a nők számára is.

Ha már megvan, akkor ott szokták elrontani sokan, hogy eleinte nem engedik belefolyni a gondozásba az apát. Később meg nem is mer/akar, amikor már igény lenne rá.

Azt figyeld hogy viszonyul hozzád. Pl. amikor beteg vagy és ágynak dőlsz. Az én Férjemnek nem esett nehezére takarítani vagy főzni valami egyszerű ebédet. De volt olyan is, hogy este kidőltem a fáradságtól ő kiteregetett. Tehát segítő és gondoskodó.

A más gyerekével viszont egyikünk sem tud mit kezdeni.

Ez érdekes dolog! Sosem tudni mit vált ki a gyerek egy férfiből!

Párommal hihetetlen jó volt a kapcsolatunk, gondoskodó, kedves volt mindig, vigyázott rám, szeret! És ki is fejezte! A gyerekek sohasem “érdekelték”. Mikor az esküvő után eldöntöttük hogy jöhet a baba akkor sem változott a hozzállása. Rám továbbra is figyelt, vigyázott de a gyerek kb hidegen hagyta. A munka az élete, hogy mindent megteremtésén nekünk! Megszületett a lányunk. Az első hónapban minta apuka volt! Imádta, rengeteget segített, éjszakázott is vele hogy én tudják pihenni pedig napi 14 órát dolgozik! Aztán megunta, vagy nem tudom. Neki ott volt a munka, nekem a lányunk. Ez lett a felosztás. Most lett 2 éves, most megint nagyon jól elvan vele, sokat segít!

A bátyja is érdekes volt. Ő mindig is imádta a gyerekeket, játszott velük, az unokahúgyát sokszor vitte magával! Nem volt tervben náluk a gyerek! A terhesség alatt nagyon figyelt a párjára! Mikor megszületett a baba mintha kicserélték volna! Egyáltalán nem érdekelte, semmiben nem segített a párjának! Inkább reggel elmegy otthonról korábban és lefekvés után megy haza! A párja folyton panaszkodik hogy nem érti hogy lehet ilyen, velük alszik a gyerek, sokszor átvonul a nappaliba mert zavarja a kicsi!

Szóval a férfiak érdekesen tudnak reagálni, szerintem nem lehet előre megmondani milyen apa lesz!