Miért titkolják annyira az emberek a terhességüket az első 12 hétben? Főleg munkahelyen?

Előttem már sokan leírták. Nekem is ez jutott eszembe.

Meg még az is, hogy pl. nem mindenki van jóban a családtagokkal, munkatársakkal nem mindenhol fogadnak örömmel egy babát és gondolom senki nem akar hetekig abortusz kampányt meg beszólásokat hallgatni. Ha meg esetleg elvetél akkor hallgatni, hogy "jobb is így, a gyereknek több esze volt" meg hasonlók.

Én vetéltem 9 hetesen. Vidám lett volna mindenkivel megosztani, hogy ja, mégse lesz baba. Csak a közvetlen környezetem (szülők, legjobb barátok) tudtak a terhességemről, még ezt is túl soknak éreztem akkor.

Amúgy ja, a főnök nem mindenhol olyan jó arc, hogy majd támogat. Nagy részük ha elvetéltél, úgy kirúg, mint a huzat, hogy mire megint teherbe esel, lehetőleg már ne legyél ott. Gyakorlatilag lebuktatod magad, hogy babaprojektezel, aminek a munkáltatók nem szoktak örülni...

13: ez érthető teljesen, meg amúgy EÜ-ben nem valószínű, hogy kirúgnak, valljuk be :) Én is elmondtam a szívhang utána főnökömnek, de én meg azért, mert akkoriban teljesen home office-os voltam, egy szál laptop meg net kell a munkámhoz, tehát neki attól nem kellett félni, hogy kiesek a terhesség miatt, ezt tudta is. Meg aztán baba mellett is dolgoztam tovább.

De egy klasszik bármilyen meló esetében a versenyszférában nagyon nem örülnek a terheseknek sajnos. Valamelyest érthető, csak nagyon szomorú, hogy ez van.

Sajnos jelenleg súlyos érdekellentét lép fel a munkáltató és a munkavállaló között mihelyt gyerekvállalásra kerül a sor.

Sokan jogtalanul de már állásinterjún elkezdik faggatni a fiatal lányokat a "családalapítási terveiről" vagy facebookon nézik a családi állapotukat...és jajj neked ha friss házas vagy.

Nekem 27 évesen friss házasként kellett munkahelyet váltanom, mert az előző főnökeim az esküvőm után (amire vendégként azért elmentek) megérezték a "babaszagot" a levegőben.

Megzsaroltak, hogy vagy beadok egy aláírt dátum nélküli felmondást (amire akkor írhatják rá a dátumot amikor akarják, és amikor már nem bírok bejárni dolgozni) vagy kirúgnak amíg nem vagyok terhes. (akkor készült orvosi alkalmassági vizsgálat és mivel részt vettem a tüdőszűrésen biztosra vehették, hogy még nem vagyok az)

Mondanom sem kell, már nem vagyok ott.

Más helyeken havonta, meg félévente kötnek záros határidejű munkaszerződéseket a nőkkel, hiszen az akkor is felbomlik ha az adott nő terhes lesz.

Ugyanez a helyzet a friss terhesekkel. Ha esetleg elmegy a baba akkor a főnök nyilván számít rá, hogy a munkavállalója hamarosan újra fog próbálkozni, és ha nem a világ legjobb támogató feletteséről van szó...el tudjátok képzelni.

Rettenetesen megalázó, és szomorú, hogy itt tartunk. És szerintem ha valami visszaveti a gyerekvállalási kedvet sok nőnél az pont ez a fajta bizonytalanság és kiszolgáltatottság. Gyakorlatilag majdhogynem "szégyellned" kell ha egy munkahelyen bejelented, hogy kismama vagy.

Előbb már gyönyörürn kifejtették..

2 gondolatot fűznék hozzá

Nekem az orvos is javasolta, hogy a 12. Heti "genetikait" várjam meg...

Nem mindenki vállal biztosan beteg babát.. De senkinek noncs ahhoz köze, hogy én megtarzom-e vagy sem :(

Itt életbe lép minden amit írtak.. Munkáltató kirúg, munkatársak pedig nem segítik a gyászfolyamatot.

Másik:

A rákos munkatársamat amikor táppénzről visszajött csak azért nem rúgták ki, mert pont védett korba került.. Értekezleten végighallgattam a gusztustalan fejtegetést, hogy mikor újul ki.. Nem lehet "hadba" fogni, meg hogy a táppénz ideje.. Meg az állomány.. Nem is írom tovább..

Szóval nem nagy örömködve, hanem gyomorgörccsel jelentettem be..

Főleg, hogy magam helyett nekem kell szerezni embert, amiben semmilyen módon nem támogatnak... Úgyh marad 2 hónapom hogy sz**rban maradnak-e a munkatársaim vagy sem( 3-4 hónap alatt lehet egyáltalán elsajátítani rendesen a munkát... )