Mennyire normális, hogy nem érdekel (szinte egyáltalán) a terhességem?
Azért nem azt írtam, hogy a "babám", mert az nyilván igen. De valójában rá sem gondolok igazán sokat. Igaz még "csak" a 16. hétben vagyok.
A napjaim legnagyobb részét a munka és a mozgás tölti ki és nagyon rossz arra gondolnom, hogy ezeknek (valamilyen szinten) egy időre búcsút mondhatok. (teljesen egyiknek sem fogok)
Még szinte semmije sincsen csak amit kaptunk ajándékba. Nem nézegetem a hasam vagy ilyesmi, egyszerűen elfogadtam, hogy ez van, lesz gyerek, de alapvetően nem ekörül forog az életem és a gondolatom.
Ez mennyire normális? Úgy jutott ez eszembe, hogy a barátnőm is terhes lett, ő még nagyon az elején van, de már a neveken gondolkozik, vett neki ezt-azt, állandóan tiszta boldog emiatt. Amikor együtt vagyunk és ő lelkendezik, olyan furcsa érzés, de én nem ezt érzem, biztosan nem azt amit ő. Számomra ez nem egy olyan "jaj, de különleges" dolog, csak egy folyamat része, aminek a végén megszületik a gyerekünk. Ami kifejezetten zavar, hogy a párom is inkább olyan, mint a barátnőm, állandóan ezen jár az esze, folyton a "baba így, a baba úgy, majd ha a baba meglesz..." Szokta kérdezni, hogy beszélek-e hozzá, meg miért nem teszem, biztosan érzi.
Az ő viselkedésük a normális? (Nem tervezett baba)
Utolsó, nekünk is 2 év után jött össze a baba, nagyon szerettem volna saját gyereket, mégsem voltam elolvadva. Nem kell feltétlen rózsaszín ködben úszni, nem ez a jó anyaság fokmérője.
8-as voltam
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!