Hogyan élitek meg, ha az ismerősök/családtagok csalódottak a babátok nemét illetően? Volt ilyen nálatok?

Gratulálok én is a kicsilánynak!

Nálunk pont ugyanez volt, mint a kérdezőnél. Csak nálunk fiúk. A boltostól az utcabeli néniig mindenki azt mondta, hogy "ÓÓÓ nem baj....jaj de kár..." NEKTEK. De nem nekünk. Még én éreztem magam kellemetlenül, hogy én nem sajnálom. Nem győztem magyarázkodni hogy jó, legalább nem kell neki sok ruha, meg lesz sok autója, nagyobbnak milyen jó.... persze szerettem volna kislányt, de picit sem voltam csalódott a kuki láttán..:)

Van egy bnőm, aki meg hetekig el volt kenődve, mert a második is fiú nekik. Hát lesűlne a bőr a képemről....csalódottnak lenni egy gyerek neme miatt...egészséges legyen, amennyi rosszat mostanában hallani lehet....

Viszont nálunk is volt anyósnál 1-2 ilyen megjegyzés, de amióta megszületett szerencsére senki nem panaszkodik. (Bár anyósom nagyon ritkán jön, míg az elsőnél itt volt minden nap, de erre még nem gondoltam, hogy lehet ha lány lenne jönne sűrűbben..??)

Idióták az emberek, próbáljunk meg nem foglalkozni velük!!!

Gratulálok a babához! Nálunk egy fiú és egy lány van most jön a harmadik.Senki nem érti hogy minek nekünk a harmadik amikor a magyar átlagot teljesítettük egy fiú egy lány.Anyukám csak hülyeségnek titulálta hogy babát akarunk még, persze most már,hogy 24 hetes terhes vagyok örül neki.

Néha félek elmondani, hogy a harmadik babámat várom mert úgy néznek rám mint egy csodabogárra.

Anyósomnak két fia volt, úgyhogy lány unokát akart. Fiú lett.

Jól ki tudja mutatni a nemtetszését mind a mai napig. Már 4 éves. Nagyon távolságtartó, nem tekinti valódi unokának.

Most a második babát várom. Ha fiú lesz, legalább jól megértik majd egymást a nagyobbikkal. Anyósom nem tudja, hogy terhes vagyok. Nem is kell tudnia...