Mi a véleményetek a béranyaságról, illetve a dajkaterhességről?

Erkolcstelen?

Sok embernek igy lehet verszerinti gyermeke azokban az orszagokban ahol es legalizalva van es torvenyes keretek kozott tortenik a dolog. Sok esetben nem is penzert hordjak ki nok masok gyermeket, hanem "szivessegbol" teszik csaladtagnak, baratnak.

Ebben mi lenne erkolcstelen?

Mi sorozatban veszitettunk el negy magzatot. Jo a petesejt, jo a spermium, a teherbeeses rendben van, nincs kromoszoma renellenesseg, csak epp az en testem nem tud kihordani egy terhesseget a legjobb orvosok es a legkacifantosabb kezelesek mellett sem.

Ha legalilis lenne a beranyasag, akkor ezek utan mi pl elnenk a lehetoseggel, mert ugy tunik, hogy ez lenne a modja annak, hogy verszerinti gyermekunk legyen.

Jah, persze az is lehet, hogyha raszanjuk a kovetkezo 5 evunket is, akkor mondjuk 10 tovabbi veteles utan en is ki tudnek hordani egy gyereket, minimalis esely arra is van. De nyilvanvaloan a beranyasag egyszerubb lenne es idegileg sem mennenk ra.

Mi is élnék a lehetőséggel, ha lehetne. Pontosabban számolunk ezzel a lehetőséggel is, mert ha másképp nem megy, akkor mi elmegyünk külföldre és megpróbáljuk ezen az úton, ott.

Nekem a méhem gyenge, heges. A korábbi, fejlődési rendellenesség és az ez miatti műtétek miatt; méhnyak elégtelenségem van. Két gyermeket veszítettünk el ez miatt középidőben; ráadásul egyéb problémák miatt, ők is csak lombikkal foganhattak meg. Megy az idő, fogynak a lehetőségeink, lassan rámegyek a próbálkozásokra, veszteségekre én is... Ha már nem bírjuk mindezt -akármilyen értelemben-; akkor megpróbáljuk külföldön...

Magyarországon (sajnos, vagy nem sajnos) nem megoldható, csak külföldön. Ez pedig azért problémás, mert szerintem a legegyszerűbb és legjárhatóbb útja a béranyaságnak, ha családon belül meg tudják oldani, ez pedig külföldön nyilván kevésbé működik.

Ismerős párnak is csak ez a lehetősége lett volna saját gyermekre, de ők végül az örökbefogadás mellett döntöttek (azóta már két gyermeket nevelnek).

# 6: A béranya szempontjából tartom szerencsésebbnek családon belül. Azért az anyának a magzattal kapcsolata van... átadni szülés után a gyermeket, aki benne nevelkedett egy "idegennek"... én ezt nehezen tudom megélni, hogy lehet ezt ép ésszel felfogni. Ez nem olyan, mint az örökbeadás, hogy az anya a saját gyerekének akar jót, azért adja másnak. Itt konkrétan egy genetikailag idegen magzatot hord ki, aki a terhesség során "hozzá nő", a szó szoros értelmében. Megkínlódik a szüléssel és utána semmi köze hozzá...

Ha valaha életemben ilyen helyzetbe kerülnék, akkor nem akarnék olyan béranyát, akinek ez pusztán üzlet... mert nem! Én azt szeretném, ha szeretné is azt a gyermeket! (Prenatális kutatások szerint a magzat későbbi személyiségfejlődésére már a terhesség során hatással vannak az anya érzelmei, így nyilván a béranyáé is.)

Erdekes h az orokbe fogadas nem merul fel mint lehetoseg ..

Pedig sok gyerek szeretne egy csaladott maganak ...

Ha jogilag tisztességesen szabályozva van, akkor szerintem semmi baj nincs vele. Én élnék vele, ha nem lenne annyira drága. (Külföldön van ahol normálisan működik, de olyat soha nem csinálnék, hogy fusiba itthon valami nőnek fizetni és ha úgy dönt nem adja oda a gyereket, akkor nézhetünk. Főleg, hogy én csak azzal élnék, hogy a mi anyagunkból készül a baba, mivel azzla nem lenne baj és csak kihordja valaki.)

Viszont, ami aggályos és erre szoktak hivatkozni az ellenzők, hogy mi van, ha pl. fejlődési rendellenességgel születik és akkor nem kell senkinek? De szerintem ez azért hülyeség, mert a saját megszült gyereket is ugyanúgy van aki otthagyja a kórházban, ha ilyen gond van. Talán annyi, hogy akkor nehezebben. Szóval nekem ez elég álszent indok. Kb. hordja ki mindenki maga, mert akkor jobban rákényszerítve érzi magát egy súlyos rendellenességekkel született gyerek megtartására?