Hogyan próbáljam leküzdeni az utolsó hetek feszültségeit? Most egy kicsit kivagyok, és a hangultaom sem túl jó, de jó lenne még ezt a pár hetet nyugalomban kibirni, a párom szempontjából is, mert nem akarom a hisztijeimmel kikésziteni

Én is feszült vagyok mostanában.Már nem alszom rendesen.szerintem ez is közrejátszik.Ahogy közeleg a vége legbelül félek.Pedig nem gondolok míndíg a szülésre próbálok nyugodt maradni.És persze ez az időszak a legnehezebb.nyugi nem vagy egyedűl.Kitartás minden kismamának és jó egészséget!

32.hetes kismami

Én a 34. hétben vagyok, szintén idegesen. A hisztijeim is fel-felrobbannak és próbálom őket leküzdeni, mert néha értelmetlen apró dolgokon akadok ki és általában én is a férjemre irányítom a mérgemet, pedig ő nem tehet róla. Sőt, akkora türelemmel és szeretettel van felém, hogy nem is gondoltam volna korábban.

Ma például majdnem képes voltam a vendégek előtt kiakadni és bőgni. Hogy miért? Mert nem úgy jöttek össze a dolgok, ahogy én azt gondoltam... Nekem azt nagyon nehéz elfogadni, hogy lassabban haladok, mint korábban és hogy hamarabb fáradok. Kilenc körül elkezdtem főzni, mert vendégeket vártunk, beterveztem minden jót, gulyásleves, sült hús kétféle körettel, pluszban még egy jó adag fánk. A vendégek egyre jöttek, biztos voltam benne, hogy készen leszek addig. De nem. Mert alig haladtam, már a dagasztás után fáradt voltam, nem volt időm reggelizni, kétszer kellett leszaladnom a boltba, közben ki kellett takarítanom a lakást. A vége az lett, hogy a fánkot még töltöttem, mikor a vendégek már jöttek és öt percre sem tudtam lefeküdni, lisztes melegítőben, pólóban, kócosan kellett őket fogadnom. A sok főzés miatt meg kb 35 fok volt az egész lakásban. Kétszer kellett elfojtanom a könnyeimet, legszívesebben elrohantam volna otthonról és hagytam volna mindenkit. Pedig kedves barátokról volt szó és tíz perccel később már semmi bajom sem volt. Jah, persze először a páromon csattant az ostor, merthogy nem segített. De belegondoltam és rájöttem, hogy én voltam akkora marha, hogy ennyi fogást csináltam, nem kérte senki, ő meg egyébként is dolgozott éjszaka, alig aludt öt órácskát így is, szóval nem azért nem segített, mert a tv előtt ült, hanem azért, mert nem tudott.

Én úgy védem ki ezeket a dolgokat, hogy megpróbálom elképzelni magam kívülről, hogy milyen picsának és gyerekesnek tűnhetek és tudatosítom magamban, hogy nem bánt senki és szeretnem kellene ezt az állapotot, nem szenvednem. Általában ez segít.

Tulajdonképpen segíteni nem tudok, ha csak azzal esetleg, hogy én is úgy vagyok, ahogy Te. Rettenetesen feszült tudok lenni, semmi nem jó sehogy. Türelmetlen is vagyok. Néha a fejemet a falba tudnám verni, úgy haragszok magamra.

Ezen kívül rettenetesen bizonytalan vagyok. Ami az egyik pillanatban még jó volt, a következőben már kételkedek, tényleg jó-e.

Remélem, ezek a szüléssel elmúlnak, csak addig bírja ki a családom!

37 hetes

Tippem nekem sincs, én sem tudom kezelni ezt. A 37. héten vok én is, és fel tudnék robbanni az idegtől! Szinte állandósult ez az állapot! Éjszaka én sem alszom, sokszor vannak jóslóim, fáj a hátam, a lomhaságomtól is megöl az ideg, meg a cipőmet is nehéz felvenni! Borzasztóan egyedül érzem magam, ha nem szól hozzám senki, akkor az a baj, de ha igen, akkor felbosszant minden szavuk! A páromon csattan legtöbbször az ostor, pedig nem akarom, fél perc múlva már meg is bánom! Nagyon érzékeny lettem, folyton sírok mindenen... Ja, és hülye kérdések foglalkoztatnak egész nap. Mindjárt meg is írok egyet, ami miatt le fognak szólni rengetegen (csak figyeljétek meg)! :DP

Szóval nálam sem jobb a helyzet, kitartás csajok, mindjárt itt a vége!!!!! ;)))

Szia!Hát nálam sem jobb a helyzet.Kikészítek mindenkit,az utolsó ami kiborított az a babaágy összerakása volt.Szó szerint rohamon volt:(Már nehezen viselem a hátralévő 6 hetet és már mindenem fáj,nyom a babán,és szétrúgja a megmaradt szerveimet:).Éjjel nem tudok aludni,rémálmaim vannak.Ideges,feszült vagyok.Állandóan sírnék és elbújnék a világ elöl:(.Félek már az utcán is közlekedni,legnagyobb félelmem,hogy elesek és megindul a szülés,vagy a párom megcsal,meghal:(.

Már nagyon várom,hogy kezemben tarthassam a pici kis lányomat!

Kitartást!

34 hetes kismami