6-7hetes terhességnél kinek volt abortusza? Szükségem lenne minden tapasztalatára ezzel kapcsolatban!

Szia!

Az én esetemben nehezen ment a felépülés, mert a műtét során komplikáció lépett fel. De ha nincs semmi gond, akkor a fizikai felépülés nagyon hamar megy. A szobatársam a műtét után ahogy az altatásból magához tért, szinte már semmi fájdalmat nem érzett. Még délután hazaengedték. Bármilyen okból veteted el a babát, a lelki részét sokkal nehezebb feldolgozni.

Bár az én véleményemre azt írtad nem vagy kiváncsi, de azért leírom :)

Nekem nem volt, de több ilyen korai abortuszt végig kísértem már másnál. Fizikai felépülés kb 1 hét volt, ezalatt nem nagyom emelgettek, nem lehetett fürödni egy darabig. Igazából a fizikai részével nem volt annyi gond.

Lelkileg ugye tovább tartott, ilyenkor fontos a támogató környezet, remélem ez nálad is megvan. A műtét utáni héten próbáld meg elterelni a figyelmed! Társaság vagy filmek vagy könyv, kinek mi jön be. Ilyenkor azt mondták, hogy nem tesz jót a sírás. Kiborulni így is biztos ki fogsz, csak próbáld ezt a részét picit időben tolni, már amennyire ezt meg lehet csinálni.

Sajnos a kórházi személyzet rá tud tenni egy lapáttal, erre számíts, mert ha nem is fognak konkrétan beszólni, de egy-két pofavágást, bunkózást kaphatsz, bár biztos ez sem egyforma minden kórházban.

Kitartást és lelki erőt kívánok a következő hetekhez!

Én 8 hetes voltam a műtét során, és elég friss az "élmény":(

Igazából nincs nagy különbség az ilyen korai terhességek során a műtét menetében, max a szívótartály mérete változik egy kicsit. megpróbálom részletesen leírni, hogy zajlott. este 6 körül meg kellett jelenni a kórházban. utána átöltöztem, elfoglaltam az ágyamat. fél 8kor bejött a szobába egy doki meg egy nővérke és mondták, hogy menjek velük, felteszik a lamináriát, vagyis a tágítót. ez egy hurkapálca szerű valami, amit a méhszájba szúrnak és fokozatosan duzzad, így tágít ki. nem szült nőknek így csinálják, hogy kíméljék a méhnyakat. a felhelyezés elég fájdalmas volt, erre jobb ha lélekben Te is felkészülsz, egyéne válogatja, ki hogy viseli, de nekem nagyon fájt.

ha ez megvan, szinte azonnal erős, menzesz szerű görcsök jönnek. én egész éjjel görcsöltem, hol jobban, hol kevésbé, de alig aludtam, fél óránként felébredtem. miután felteszik a pálcát, másfél órán át szigorú fekvés, kül. kieshet, elmozdulhat. utána óvatosan el lehet menni pisilni, kicsit járkálni, lehet ülni, de inkább vízszintesen maradj, ha lehet. fontos nagyon, hogy tilos a fájdalomcsillapító, mert megállíthatja a tágulást, pedig ez a lényeg. akármennyire fáj, ne szedj még titokba se semmit be, ki kell bírni, szedd össze magad. este 6 után már nem lehet enni, szóval akármennyire is ideges vagy, próbálj minél többet enni 6 előtt. inni, cigizni éjféltől nem lehetett nekünk, szóval az ivásra is ugyanez vonatkozik, igyál annyi vizet amennyit csak bírsz éjfél előtt, akkor is ha nem vagy szomjas, én szerintem csak így bírtam ki másnap délelőttig. ezért nem szabad enni-inni, mert el kell kerülni annak a lehetőségét, hogy a másnapi altatás során hányjál és ne adj isten megfulladj.

másnap reggel nekem nagyon kellett nagyvécézni, de féltem elmenni, nehogy kiessen a pálca. a nővérnek nyugodtan lehet szólni, semmi se ciki ott. adtak egy kúpot, azt feltettem a fenekembe és erőlködés nélkül tudtam vécézni. délelőtt 9kor már nagyon görcsöltem, épp akkor szólítottak, hogy vetkőzzek le meztelenre. nem gáz ez se, csak a beteghordó lát téged, ő meg már látott ilyet ezret. egy papírköpenyt kellett felvennem, majd felfeküdni a hordágyra és a pasas elkezdett tolni a műtő felé. lenn volt a műtő, ott át kellett másznom egy másik, magasabb hordágyra. rámtettek egy sapkaszerűséget. akkor már nagyon féltem, majd összecsináltam magam, de az járt a fejemben, hogy végülis megérdemlem, de hihetetlen esendőnek és kiszolgáltatottnak éreztem magam. ezen a ponton azt tanácsolom, próbálj meg nem félni, jó kezekben leszel, bár ezt így utólag marha könnyű mondani tudom. ott magamra hagytak egy pár percre, majd jött a műtétet végző doki, ő tolt be a műtőbe. a műtőben áttettek a műtőasztalra, majd jött egy dokinő, ő volt az altatóorvos. nagyon kedvesek voltak még poénkodtak is, nagyon jól esett. beszúrták a kezembe egy vénámba azt a kis vmit, amibe belevezették az altatószert meg az infúziót. közben beszéltek hozzám, viccelődtek, nyugtattak. az altatót benyomták, a dokinő megkérdezte mit érzek és elkezdtem neki mondani, hogy hát kezdek elálmosodni és utána se kép se hang. mikor felébredtem még a műtőben voltam ugyanott, arra gondoltam először, hogy vajon most mi van, még el se kezdték vagy mi? aztán persze már vége volt. után visszatoltak a szobámba és az ágyamban kedztem igazán magamhoz térni, de még nem volt teljesen tiszta a fejem. kicsit vérezgettem, egy vértócsa volt alattam, majd raktak be valami betétszerűséget a lábam közé. ezt persze kicseréltem normális betétre. 2 óra múlva már felállhattam meg ehettek kicsit meg ihattam meg rágyújtottam. délután pedig megírták a zárójelentést és hazamehettem, de fontos, hogy valaki hazavigyen kocsival vagy ha nincs senki, akkor taxi, semmiképp nem tömegközlekedés!! 6 hét múlva vissza kell menni kontrollra hozzájuk és szintén 6 hétig nincs szex, ezt mindenképp be kell tartani. ha valami panasz van, erős vérzés, nagy görcsök, láz, szintén vissza.

nem kell nagyon félni, bár szörnyű tortúrának hangzik, túl lehet élni, ki lehet bírni. inkább a lelki része a megterhelő. vigyázz magadra, kitartás és jobbulást!