Első babájukat váró kismamák! Ti nem féltek az előttetek álló nehézségektől? Mitől féltek a legjobban?

Én a szüléstől féltem nagyon. Érdekes, azt tudtam, hogy a babával nem lesz gondom, tudtam, hogy menni fog az ápolás, szoptatás, stb.... Attól egyáltalán nem féltem. Viszont a szüléstől rettegtem. Aztán szerencsére 2 óra alatt megszületett, nem is volt vészes, abszolút kellemesen csalódtam. A babaápolás pont olyan jól sikerült, ahogy gondoltam, semmi gondom nem volt.

Most a másodikkal vagyok terhes, megint a szüléstől félek. Mindenki azzal kábít, hogy milyen rossz lesz, milyen nehéz lesz 2 kicsivel (22 hó lesz a különbség), de én ettől egyáltalán nem félek, tudom, hogy menni fog. Csak a szülés ne lenne. Nem is értem, miért félek, mikor az első is olyan jól sikerült.

Szia!

Dehogynem félek...atyavilág...mindentől.

Elsősorban, hogy nehogy baj legyen a babával, aztán jönnek sorban a "többiek" is:

- szülési fájdalom, epidurális, ha kell, hát a gerincébe szúrnak az embernek...

-egyáltalán lesz-e erőm hozzá, hogy kinyomjam majd, olyan nyeszlett vagyok :-)

-hogy fogok viselkedni majd, mert sokan mondják, hogy a kitolásnál az ember elveszti az önuralmát...

-tudok-e majd szoptatni, kedves lesz-e a dokim, meg mindenki, segítenek-e majd???

_jól fogom-e csinálni amit kell? Jó anya leszek? A férjem jó apa lesz?

-a férjem nem-e fog megundorodni tőlem? Milyen lesz a családi/szexuális életünk ezután?

-anyagilag mi lesz?

-Huh, iszonyú sok dolog van esténként, ami kavarog az agyamban, pedig rendezetten vagyunk, jó az uram, dokim, védőnőm, én is szuperül érzem magam, de mégis...

szerintem minden kismama átgondolja ezeket a dolgokat...vagy nem????

én már a vége felé járok a terhességnek és ahogy egyre jobban közeledik a nagy nap,egyre jobban félek is.első sorban a szüléstől rettegek,nagyon kicsi a fájdalom küszöböm.továbbá attól is félek h h fogok boldogulni a picivel,milyen anya leszek...stb.

tudni fogom e mikor miért sír?meg ehhez hasonló aggodalmaim vannak mostanában.

37+4 hetes km

Én "csak" a szüléstől félek, de attól nagyon. Nekem is alacsony a fájdalomküszöböm.

Azt gondolom, a többi (szopizás, baba ellátása, stb) kis segítség után menni fog magától, ösztönösen.

34 hetes vagyok.

Én csak két dologtól félek!

Az első, hogyha jövőhéten megyek először dokihoz, minden rendben legyen!

A második, pedig anyósom. Nagyon rossz természete van, ráadásul itt lakik mellettünk, és nem fog minket élni hagyni a babánkkal!Ettől nagyon de nagyon rettegek!!!

töbii tologtól nem tartok, hanem már nagyon várom az egész terhességemet, a babázásokat,meg mindent!!!:)