Miért vagyok ennyire agresszív?

Alapjában véve igazad van, az ilyesmi a nem terheseket is felidegesíti, de a Te állapotodban ez szinte normális.

Nincs miért szégyenkezned!

Szerintem se aggódj, ez teljesen normális. Én mondjuk egyébként is könnyen felidegesítem magam a logikátlan és értetlen viselkedéseken, de még harapósabb vagyok, amióta nagy a pocakom. És szinte csak tömegközlekedésen, sehol máshol nem.

Nem a saját kényelmem hiánya idegesít általában, nem is az üres helyekre pályázok, mert bírok állni és általában nem utazom olyan sokat, hogy igényeljem az ülést. A babámat és ezzel együtt magamat viszont most nagyon féltem és zavar az, hogy nem mindenkinek egyértelmű az, hogy egy terhes nőt nem kellene bökdösni, lökdösni és hozzányomni az ablakhoz. Egy nagyon forgalmas megálló van közel a lakáshoz és minden további nélkül elsodor a tömeg, ha esetleg a sofőr úgy áll meg, hogy én vagyok az első az ajtónál. Én már egyenesen félek tőlük, mert kétszer belekönyököltek már így a hasamba, egyszer pedig úgy meglöktek oldalról, hogy elveszítettem az egyensúlyomat és utolsó pillanatban sikerült csak megkapaszkodnom, hogy ne essek hátra. Már-már kezd tömegközlekedés fóbiám lenni, így rászánok plusz tíz percet és elsétálok egy korábbi megállóhoz, ahol kulturáltan és veszélymentesen léphetek fel...

Az öregekkel egyébként nincs bajom, de tényleg csodálatos, hogy némelyik szinte menni sem bír, a 15 kilóval megrakott kerekes szatyrával viszont minden további nélkül tör magának utat a legnagyobb tömegben is, ha kell és hihetetlen sebességgel, lábakat és cipőket nem kímélve. Egyébként három éve a csepeli héven elkaptam két nénike beszélgetését, az egyik arról számolt be, hogy ő minden csekket külön visz el a postára, méghozzá beutazik vele a 9. kerületbe, valamint bevásárolni sem a csepeli piacra jár, hanem a lehel piacra. Igaz, hogy ezzel nem spórol, de az utazás ingyen van és így ha a reggeli csúcsban megy, amikor sok a diák és dolgozó, akkor akár délig is eltart neki amíg hazaér és ezzel is elment egy fél nap. Amikor pedig nincs mit vásárolni, befizetni, akkor az sztk-ba szokott menni, egyik nap szemészet, másik nap fül-orr gégészet, és így tovább. Megemlítette, hogy ráér, hiszen főznie úgysem kell, mert az önkormányzattól hozzák neki minden nap az ebédet fél egyre, csak arra kell odafigyelnie, hogy akkora hazaérjen.

Érdekes egy hozzáállás és dühítő is, de talán mi is ilyenek leszünk...