Hogyan vehetném rá a párom hogy megtartsuk a babát?
Nem terveztünk még gyereket, de mégis összejött. Most 7 hetes terhes vagyok. A párommal 5 éve vagyunk együtt, ő 24 éves addigra már végez a fősulival mire jönne a baba. Én 22 éves vagyok még másfél évem van az egyetemen, most jelentkeztem át levelezőre, munkát szerettem volna találni.
Fogamzásgátlóval védekeztünk, de az antibiotikum legyengítette a hatását, ezért terhes lettem.
Én megszeretném tartani a babát. A párom azt mondja hogy szeretne tőlem gyereket, de még nem most.
Ti mit tennétek a helyemben, hogyan győznétek meg?
Egy kocsi és egy házvásárlás miatt akarjátok "elpusztítani"? ugye ez nem komoly, ennél már a "még bulizni és élni szeretnénk" kifogás is jobb!!!!
Bocs az őszinteségemért, de ezt nem hagyhattam szó nélkül! Ki tudja lehet-e később gyereketek, vagy egészségesen fog-e majd születni, akkor minden kocsit és házat odaadnátok érte! Ezzel nem szabad így játszani... ez nem lehet pénzkérdés....
Kedves Kérdező,
az első hat hétben rengeteg dolog történik, tudtommal a menstruációt követő kb. 15. napon van - elvileg - peteérés, megtermékenyítés rögtön vagy pár napon belül, és beágyazódás egy héten belül. Utána viszont már van kapcsolat az anya szervezetével közvetlenül is. Az valóban igaz, hogy ilyenkor még "minden vagy semmi" alapon működik alapvetően a dolog, mert ilyenkor a legsérülékenyebb az embrió. Pl. lázas állapot növeli a velőcsőzáródási rendellenességeket. Maga a rendellenesség még azelőtt kialakul, mielőtt a kismama egyáltalán tisztában lenne azzal, hogy terhes, a 4. terhességi héten, azaz a megtermékenyítés után 7-14 nap! Persze kialakulásában génhibákon túl egyéb külső és belső tényezők is szerepet játszanak. (pl. inzulin alkalmazása, görcsgátló gyógyszerek, lázas állapot, elhízás.
Antibiotikumot szükség szerint terhesen is felírnak - igaz, nem mindegyiket -, de vírusfertőzésre nem használnak, csak bakteriálisra, így H1H1-nél nem tudom, miért kellett antibiotikum kúra, ha nem volt szövődményes.
Le kell ülnöd - akár többször is - megbeszélned a kérdést a pároddal, nem tudom, tisztában van-e vele egyáltalán, te mennyire ragaszkodsz a babához. Ehhez két igen kell optimális esetben - mint ahogy két nem az ellenkezőjéhez -, különben nagyon sok buktatója lesz a féloldalas döntésnek.
Hát akkor elnézést hogy az igazság bántó. Sok szerencsét, tuti imádni fogja a párod soha nem lesz boldogabb és te nagyon jó anya leszel és felelős és minden tökéletes lesz... Úgy látszik itt csak az a jó aki hazudik és elsiklik a fontos dolgok felett...
19 éves kislánynak meg aki olyan érettnek képzeli magát: ember vagyok, attól még hogy neked nem tetszem, nem "ez". Nem ismersz, nem tudsz rólam semmit, és ha egy ilyen oldal alapján itélsz meg akkor az téged minősít... Honnan tudod hogy a többi 100 emberrel akit ismerek milyen vagyok? :)
en megtartanam a helyedben. csak hogy kicsit jobban lass elemeselem az en tortenetem, a ferjem utalja a gyerekeket, o max 40eves koratol arrafele akart volna gyereket. ot kesz tenyek ele kell allitani es aztan elfogadja a dolgokat. en abbahgytam a tablettat, ugy hogy o nem tudott rola, 4ik alkalomra osszejott. ezt persze o nem tudta, majd szoltam hogy terhes vagyok, nem orult, ordibaltunk es egyebek, de azota reg megnyugodott, es 3-4 napont nezi hogy nott-e a pocim :)a szive melyen varja mar a babat, es orul hogy apa lesz. kell a te parodnak is ido hogy megemessze, nem minden pasi egyforma, es van hogy ilyen nagy falatok megemesztesehez kis ido kell.
a vegso dontes a tied, mert a te testedrol van szo. en egesz eletemben bantam volna ha nem tarthattam volna meg ezt a babat.
bocsi ha hosszura sikeredett
Köszönöm szépen a történeteiteket, csak még jobban megerősítette bennem azt az érzést hogy meg kell tartanom a babám!
Tudom hogy nem lesz könnyű, de nem szabad mindig arra a tökéletes alkalomra várni mikor alkalmas lenne a pici, mert lehet soha nem lesz olyan.
Ha mindenki arra várt volna már sokkal kevesebben lennénk.
Kedves 18:09! És Te miből gondolod hogy nem lennék jó és felelősségteljes anya??? És azt hogy a párom nem fogja szeretni a picit?
Ha minden tökéletes lenne akkor már rég gyereketek lenne mert a párod akarná és nem lenne feladat rávenni.
Azért gondolom hogy nem vagy felelős, mert a leírásod alapján az sem nagyon érdekelt hogy a gyógyszert gyengíti a másik gyógyszer. Nem tudom mit vártál attól hogy szólsz az orvosnak? Ez már félig szándékosnak tűnik amit nem tudom miért kellé tagadni. Sajnos legalább ugyananyni esélyed van hogy egyedül maradsz, sz*r kapcsolatod lesz stb, egy gyerek nem csodatévő. És engem zavar hogy egy ilyen felelőtlenség miatt rossz lesz a gyereknek, meg neked meg az apának... Csak itt mindenkit kismama meg anyuka, elvakultak és ha meglátnak egy írásban terhesség vagy gyerek szót akkor rögtön azt védik a körülményeket meg sem nézik. És te pont azért írtál ide mert erre van szükséged, nem egy kívülálló tisztafejű véleményére.
Kedves kérdező!
Két hónapja vagyok túl az abortuszon-de utálom ezt a szót!!!és magamat hogy megtettem.A párom nem akarta a babát,én igen.Nem telik el úgy nap,hogy ne gondolnék rá,és iszonyúan bánom,napról-napra jobban.Sajnálom,hogy ilyen dilemmát élsz meg,nem egyszerű,de azt mondom,bár lettem volna erősebb.A páromat választottam egy ártatlan élet helyett.És most boldogtalan vagyok.Ne haragudj,hogy így fogalmazok,nem akarlak lelkileg gyötörni,van enélkül is elég bajod.Én csak azt mondom,hogy gondold meg,ami utána várna rád lelkileg,az pokoli.Remélem rendeződik nálad minden,minden jót kívánok!!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!