Egyedül maradtam! Mit csinálnátok a helyemben?

Fiatal vagy még!Ne érsd fére nem azt mondom határozotan h vetesd el csak azt tanácsolom nagyon jól gondold át mit válalsz magadra.

Tanácsom üljél le édesanyádal (persze ha van rá lehetöséged)és vele beszéljétek meg h ő mit mond elég éret és felelöség tuddo vagy ahoz h egyedül válald a gyermekedet,vagy segit-e majd neked ha nem birod.

Férjedel is megprobálhatnád mégegyszer megbeszélni hogy te szeretnéd ezt a gyermeket és egyedül is válalnád.

Hátha erre azt mondaná h távolból támogatna.(Ez azért én is belátom hogy naiv elgondolás de megér egy probálkozást :))

Szia, én 26 éves vagyok, 39 hetes. Egyedül várom a babót, nincs velünk az apukája. Az igaz, hogy anyagilag támogat, de semmi egyebet nem tesz, és akkor sem fog, ha megszületik a pici. Én eleve így vállaltam be, tehát tudtam, hogy ez lesz, de így is nagyon akartam. Ne vetesd el a picit! Soksztor nekem is eszembe jut, hogy milyen nehéz lesz, hogyan fogok boldogulni (nekem ráadásul az egész családom külföldön él), de biztos vagyok benne, hogy minden rendben lesz, ha nehéz is lesz!

Drukkolok nektek!!!!!

Úgy látom Te már döntöttél, csak megerősítésre vársz!

Hát tedd amit a szíved diktál, ha van hozzá erőd, kitartásod.

Tudnod kell, hogy nehéz lesz, és ha nincs aki melletted legyen, akkor...hát szóval ha babás az ember, nagyon nehéz lelkileg egyedül. Legalább a szüleid, vagy vki van?

De ha úgy döntesz, hogy elveteted, azt is jól gondold meg, mert utána kb 1 év mire az ember kievickél lelkileg az abortuszból...

Nem irigyellek, de bárhogy döntesz, az jó lesz!

Sok sikert!