Gyereket vállalni 43 évesen?

Van már gyerek vagy ez lenne az első?

Ha első, akkor mindenképp megtartanám. De amúgy szerintem akkor is, ha többedik. De neked kell érezned, hogy mi a helyes döntés az adott szituációban.

Ez nem csak a kortól függ. Vitalitás,egészségi állapot,anyagi helyzet.Gyermekeid száma, hogy örömnek éteznéd-e.

Én személy szerint bátran vállalnám.

Nem vállalnám, főleg nem egyedül.

Mikor érettségizik, te 61 leszel.

Mire unokád születik, lehet meg se éred. De valószínűbb, hogy a gyereked a fiatal felnőtt éveit a te ápolásoddal tölti, és nem lesz ideje ismerkedni.

Sajnos saját tapasztalat. Mikor a többiek ezerrel készültek az érettségire, buliztak, fősulira készültek: én sírva hívtam az osztályfőnököt, hogy anyám fekvőbeteg lett, nem hagyhatom magára, mi legyen most.

Két pelenkázás közt tanultam. Buli helyett mosdattam esténként. Továbbtanulàsról nem is álmodtam, mentem egy gyárba operátornak.

Aztán kicsit jobban lett, tudott közlekedni. Utána kezdődött a feledékenység. Egy évre rá a diagnózis: Alzheimer. Más a totyogója után futkosott, én anyám után. Tíz évig rettegtem, mire érek haza. Napi kétszer ment az ápoló, az se volt olcsó.

Nem érdekel, ki mit mond, de megkönnyebbülés volt, mikor elhunyt. :(

Aztán ott álltam 31 évesen, magányosan. Volt pár kapcsolatom, de egy sem az igazi. 35 évesen eljutottam oda, hogy nekem sosem lesz gyerekem.

Ne haragudj, kérdező, de az igazság az, hogy az egész életem tönkremet abba, hogy anyám öregen szült.

7-es , sajnalom, de a betegseg nem csak oreg korban johet elo.

Mennyi idosen szult anyukad ? Azert olyan "oreg " nem lehetett.

A páromat 28 évesen szülte az anyukája, tehát nem idősen, mégis a fia 18 éves korában elhunyt rákban. Előtte két, két és fél évig gyengélkedett, kemoterápián vett részt, segíteni kellett fizikailag és anyagilag (ami a legtermészetesebb, tehát nem felhányásból írom). A fiatal szülés nem garancia a gyerek nyugodt életére.

A másik ellenpélda anyukám és nagymamám. Kései gyerekként 38 évesen szülte édesanyámat, és a mai napig jóegészségnek örvend nagyapámmal együtt. Ők 84 évesek, édesanyám 46. Akkor miről beszélünk?

Én, az én családi múltammal nem vállalnék 43 évesen gyereket. Nálunk 50-60 év között halnak az emberek, így tartanék tőle. Anyósom 35 évesen szülte a másodikat, de meg van győződve róla, hogy tőle már nem lát unokát. Én így nem bírnám.

Volt osztálytársam, akiről azt hittük, hogy a papája jár érte, aztán kiderült, hogy az apukája...

Édesapám 43 éves és most szeretne gyereket az új nőtől. Én csak annyit mondtam neki, hogy senki nem fogja azt a gyereket felnevelni helyettük.