Ki, hogyan készült a testvérre? Mi most szeretnénk, hogy foganjon.

Sziasztok!Én most várom 3. babánkat.Van két fiam,8 és 5 évesek!Mikor megtudták hogy lesz kistesó nagyon örültek a hirnek:)Alig várják,hogy megszülessen a baba!

Én mindig nagy családot szerettem volna,mert én is abban nöttem fel.Jól átkellet beszélni azért a párommal mindent az elején.Most kezdek néha kicsit el gondolkodni a dolgokon,hogy lesz majd a 3 gyerekkel,már elszoktam az éjszakai felkelésektől.De úgy gondolom ezzel is megbirkozunk majd!Bár a szüléstől félek,mert nem volt könnyű egyik szüéásem sem.De bizom benne,hogy most majd minden rendben lesz!

Mindenkinek jó baba várást és babázást kívánok!26h kismama

A fiam negy honapos volt, amikor volt egy olyan gyanum, hogy megfogant a kistestver. Beparaztam, ugyanis mi kulfoldon eltunk akkor evek ota, foglmam sem volt, hogy anyagilag es erzelmileg hogyan tudnank megbirkozni kettesben a ferjemmel ket pici gyerekkel.

A mensim is kesett. A ferjem nem izgult, batoritott, kozben utananeztem es rajottem, hogy munka szempontjabol jobb is igy, mert ott csak het honapig jar anyasagi, majd fizetesnelkuli par honapig, azutan vagy visszamegyek dolgozni (a gyerek pedig a fizetos bolcsibe, ami vinne kb a fizetesem), vagy pedig felmondok a munkahelyemen. De ha ujra terhes vagyok, akkor meghosszabbodik a munkaviszony, addig kell visszamennem dolgozni, amig a szulesi szabit ismet megkezdhetem.

Szoval mar minden letisztazodott. A teszt pedig negativ lett, megjott a mensim is. Hatalmas csalodottsagot ereztunk, mert akkor mar beleeltuk magunkat, hogy milyen jo lenne kis korkulonbseggel ket baba. Es azt is vilagosan lattuk, hogyha most nem lesz, akkor csak 4-5 ev mulva engedhetunk meg magunknak meg egy gyermeket.

Ugyhogy megbeszeltuk es meg abban a honapban bele is vagtunk, vettem ovutesztet is, hogy tudjam, van-e peteeresem.

Akkor meg is fogant a baba. A ferjem anyukaja hozzank koltozott, amikor nekem terhesen vissza kellett mennem dolgozni, par honapot dolgoztam, majd amikor megkezdtem a szulesi szabit hazakoltoztunk mindannyian Magyarorszagra.

Itt szuletett meg a pici fiam es jol dontottunk, mert nagyon sok fizikai, lelki tamogatast kapunk mindkettonk csaladjatol.

A 2. terhesseget nagyon elveztem, mert nem biztos, hogy lesz 3. baba, igy ki akartam hasznalni minden pillanatot.

Mivel az elso fiu is meg baba volt, igy elhagyni nem tudtam magam, a munka miatt vegig hajtottam, mint egy igaslo, a koltozes pedig jo sok idegesledessel jart. (38 hetesen sikerult bekoltozni a magyarorszagi hazba, volt izgalom, hogy ne jojjon hamarabb a golya.)

De ebben az jo volt, hogy vegig fitt maradtam, a terhesseg nyugjei elkerultek, vagy nem volt idom foglalkozni vele.

A picur most mar 2 honapos, a nagy 17 honapos.

Idonkent nagyon nehez, le vagyok strapalva, nagyon sok munkaval es szervezessel jar ket ilyen pici gyerek ellatasa, illetve neha kezd betelni a pohar amiatt, hogy 24 ora helyett nekem 36ra lenne szuksegem ahhoz, hogy minden dolgomat megcsinaljam es esetleg meg aludni is tudjak.

De nagyon jo latni a ket babat egyutt, meg olyan picik es mar most szeretik egymast, picur mosolyog a masikra es ha mindketten a mi agyunkban alszanak el, akkor a nagyobbik felalomban, csukott szemmel motoszkal, amig meg nem talalja a picur kezet es megfogja, ugy alszanak.

Szules elott egyebkent lelkiismeretfurdalasom volt. Neha a nagyobbikkal szemben hogy kevesebb idom lesz ra akkor, amikor olyan sokat fejlodik naprol-napra, neha meg a picivel szemben, hogy ra kevesebb idom lesz, mint a masikra volt.

De rajottem, hogy ez nem igy mukodik, tenyleg nem jut kizarolagos figyelem rajuk kulon-kulon egesz nap, de csereben nagyon sok szeretetet es oromot kapnak, fognak kapni egymastol is.

Nekem most 11 hós a kisfiam és szeretnénk mi is kistesót.Kb jövő hónap végétől akarjuk"kezdeni" De már mi is annyira be vagyunk zsongva:-)) Alig várom,hogy újra terhes legyek.Pláne,hogy tudom ez lesz az utolsó terhesség,mert több babát nem tervezünk.Bár kicsit fura érzésem van,hogy fogom-e tudni ugyanúgy szeretni a 2.at,mint az elsőt???

Mihamarabbi pozitívat kívánok!