Normális hogy sikítófrászt kapok az anyósomtól vagy csak túl türelmetlen vagyok vele?!?!

"De nem érdekli, addig mondja a dolgait amíg el nem robbantja az ember agyát. Néha már azt hiszem h élvezi h idegesít."

Ebben az esetben végképp nem adnám meg neki az örömöt, hogy felhúz, valóban te állj a sarkadra és ő érezze magát szarul, ne te.

korábban soha nem volt gond vele? Most lett ilyen? Valóban most tisztázd a határokat, mikor veled lesz a csöppség, sokkal nehezebb lesz fáradtan még őt is kezelni

Hú, ez kemény. :O És totál nem normális!

Mi is férjem szüleinél lakunk még, 5+4 hetes vagyok épp. Nem gondoltuk hogy ilyen gyorsan összejön a bébi. [Mindkettőnk részéről első unoka lesz.]

Ha minden a számításaink szerint jön, akkor augusztus vége - szeptember eleje tudunk majd költözni.

Én anyósom háziorvos mellett asszisztens, előtte kórházi dolgozó volt, szóval vérbeli egészségügyis.

Nekem annyiban mázlim van vele, hogy alapjáraton nincs bajunk egymással, de én is érzem, hogy amióta tudják otthon, hogy baba lesz, totál máshogy vagyok kezelve.

Minden mozdulatom figyelve, ne csináljak kb. semmit, vásárolni se mehetek egyedül, és nem is nagyon főzhetek, pedig sokszor volt/van, hogy megkívánok valamit, és szeretek is főzni.

Ma eddig még csak kétszer hívott fel, hogy elmondja, hogy mára mit akar főzni, akkor közöltem, hogy tök jó a spagetti, nyugodtan, a fiúk nagyon szeretik, de én tuti, hogy megcsinálom most már a hetek óta nézegetett édes-savanyú csirkét. Hallottam a lélegzetelakadást a telefonban, de mondtam, hogy mindenképp megcsinálom, azt amúgy se eszi meg otthon senki más rajtam kívül, ő meg csináljon csak nyugodtan spagettit.

Bevallom, engem ez zavar, hogy kb. úgy vagyok kezelve, mintha haldokolnék, pedig csak terhes vagyok :D Nem mondom, néha jó, hogy némi súlyt levesznek a vállamról, pl. ha már állva elalszok, akkor nem kell elmosogatnom, vagy kitereget helyettem, ha lejárt a mosásom, én meg épp alszok [mostanában folyton alszok :D], de azért még nem halok bele dolgokba :)

Remélem, kicsit más lesz, ha majd már külön költözünk, bár anyós már előre közölte, hogy tuti nem fogja kibírni, és naponta fog hívogatni, hogy mi van velünk. [Azért engem, mert a férjem hol nappalos, hol éjszakás, és nem tudják, hogy mikor alszik épp, de én meg "úgyis mindig ráérek".]

Megjegyzem, anyóséktól kocsival kb. 10 percre költözünk csak. Egyelőre azt mondja, nem fognak folyton nálunk lógni, de azért kicsit kezdek félni... :D

Oké, előző válaszom elejéhez... :)

Nem a te reakciód nem normális, hanem az, amit anyósod leművel! Csak gondoltam, tisztázom...

Uhh ebből elobb vagy utóbb vita lesz. Amig bírod csendben addig nem.szerintemnis most tiaztazd a dolgokat mert egy darabig babával is vele fogtok lakni. Kicsit gyoppos anyósod van

tuti megfog sértődni mert az ilyennek hiaba magyarázod el. De azert csak probald meg. Kedvesen de határozottan es ne engedi belole!! Megkeseriti a szep babavaro vásárolgato gyermekágyi pillanatokat! En is anyosnal laktam mikor született a lányom. Banom hogy nem szoltam neki hogy ne csak bejelentse hogy jonnek babalatogatoba hanem mondja meg a rokonoknak hogy 3 hétig senki ne Jöjjön. Hat képzeld volt olyan hogy este 9kor letettem a gyereket meg aludtam mar.en is es ott haloingben fogadtam a vendéget az agy szelen ülve mert eppen akkor támadt kedve eljönni. Erélyesen!!!