Más is furán éli meg a második vagy többedik terhesség tényét?

Az elso gyerekemnel nem lattam tul a terhessegen (mondjuk eleg problemas terhesseg volt), csak azon izgultam, hogy minden rendben legyen a kovetkezo vizsgalaton, stb. A masodiknal (2 ev van koztuk), a terhesseg maga mar nem foglalkoztatott, sokkal inkabb azon agyaltam mit kene mashogy csinalni esetleg, milyen szemelyisege lesz, stb. Most a harmadikat varom es gyakorlitalag a pozitiv teszt ota azon porog az agyam, hogy a francba fogom osszelogisztikazni a 3 gyereket, csecsemovel 2 nagyobb ket kulonfele programjara cipelni mindenkit, amig a kicsi 2szer alszik a kozepso meg csak egyszer (a nagy mar nem is alszik), aaaa. Szoval a technikai reszletek. Meg hogy mikyen hatassal lesz a csaladra, a gyerekekre, nalunk a masodik gyerkoc iszonyu hasfajos volt, 3-4 honapos koraig 10 orakat uvoltott egy nap, egesz nap szopott volna, 1,5 eves koraig orankent kelt ejjel is, a nagyteso meg a hisztikorszak duhongo szakaszaban volt, tenyleg baromi nehez volt, az iszinyu kialvatlansag azert megviselte a kapcsolatunkat is, turelmetlenek, faradtak voltunk, stb. Most meg mar epp sokkal jobb, nagyon osszenottek a gyerekek, szerencsere mar a kicsi is honapok ota atalussza az ejszakat (igaz koran kel), szoval van bennem tartas, hogy felborul ez a rend.

Tehat egyertelmuen nem olyan felhotlenek a tobbedik terhessegek nalam sem.

De azert az onbizalmam is nagyobb, en tenyleg ugy erzem, hogy ugyesedem az anyasag teren, ez erot ad. :)

2,5 ev van a gyerkoceim kozott.

En is folyton azon agyaltam terhesseg alatt, h Ur Isten, hogyan fogom megoldani a ket gyerekkel a dolgokat.

Aztan a terhesseg vege fele az az erzes fogott el, h mennyire sajnalom a pici fiamat, hogy nem volt eleg ez az ido amit csak vele toltottem. Szornyu volt a korhaz is, nagyon hianyzott a fiam.

Aztan az eleje itthon sem volt konnyu. Sokszor hallottam ejszaka h sír utanam (parom nyugtatgatta, mivel en a picivel foglalkoztam).

Aztan ezek persze elmultak es hala Istennel a lanykam abszolut beleillik a csaladba, teljesen alkalmazkodott a fiam napirendjehez. Egyutt is alszanak (a pici most 4 honapos). :-)

Szoval vegyes erzelmeim voltak.

A màsodik terhesség màr nem újdonsàg, hanem viszonylag természetes àllapot. Meg egy gyerek mellett nemnagyon ér rà az ember lànya az egésznapos pocaksimire. Aztán megszületik a kisebb is, és úgy fogod érezni, mintha mindig is ketten lettek volna :)

Az iràntuk érzett szeretet pedig nem fejeződik, hanem duplàzódik.

4 éves, és 1 hónapos legények anyukàja