17 éves lány vagyok. És akadt egy kis problémám. Barátommal (20) fél éve vagyunk együtt és terhes lettem.3. Hétben vagyok. Mind a ketten örültünk a babának, viszont még az iskoláinkat egyikőnk sem fejezte be! Mi legyen a babával?
Vint alex jól mondja, oké, h elég egy babakocsi, de ha sikerül venned egy nem túl praktikusat (mert első babás szülőként nem biztos, hogy tudod, milyen az a praktikus babakocsi), akkor elnézed mosolyogva, hogy a feleséged szenved vele, vagy inkább vesztek egy másikat?
A két etetőszék se nagyzolásból van szerintem, hanem vettek egyet, amit jónak gondoltak, aztán mondjuk kiderült, h a baba nem szereti. Te nem vennél neki másikat? Hagynád, h sírjon benne? Ótejóég.
Aki gyereket vállal, az készüljön fel extra kiadásokra is. hiába tervezed el, h majd megveszed neki a legolcsóbb pelenkát, lehet, h csak a legdrágábbat fogja elviselni a bőre. Vagy tápszerből kitalálod, h jó a dm-es saját márkás is, ez szép és jó, de lehet, h bukós lesz a baba, refluxos, hasfájós stb és meg kell venned a drágát, ha tetszik, ha nem. És akkor hiába jössz, h ezek nélkül is meg lehet lenni.
A babának azért örültünk, mert a korábbiakban a nőgyógyász megállapította, hogy nem lehet gyerekem. Emellett érthető valamilyen szintű öröm.
A terhességet valóban nem tudom, hogyan kell számolni, igaz, de ettől úgy vélem el lehet tekinteni. Tudom jól, hogy mi Mindenre van szüksége egy gyereknek, mennyi lemondásról, áldozatról, izzadsagrol és konnyrol van szo. Tudom hogy fáradtságos munka lenne, es hogy nem tudnék 5*-os eletminoseget biztositani neki, legalabbis addig, amig a tanulmányaimat nem fejeztem be.
De tudom jól,hogy miről van szó. Olyan családban élek,ahol az első évek nem mentek a legkönnyebben, sőt néha ma sem egyszerű. Legidősebb gyerek vagyok, és már úgymond nevelek egy gyereket.
Édesanyám elhunyt amikor a kishugom 1 éves volt, és edesapammal maradtunk ketten és a baba. Pontosan tudom hogy nincs, alvás, nincs buli, nincs piálás... Nem is tartozott soha a szokasaimhoz. Sportoló vagyok.
A barátom pedig eltekintve a kapcsolat rovidsegetol, a legjobb barátom születésem ota. Ha eddig itt volt nekem, nem hiszem, hogy most hatralna meg.
Én is 17évesen szültem és a mainapig nem bántam meg egyetlen egy percét sem.
A szülés valami csoda,mikor pedig meglátod a kis pocaklakódat...hihetetlen érzés mintha újra szerelmes lennél ,a legszebb dolog az életben egy kis baba
Én is tudtam h mivel jár,nem fogadták jó szemmel a szüleim de támogadtak mindenben most pedig ez a kis csoda a szüleim kedvence egyszerűen imádják ..pedig apukámnak nsgyon nem tetszett a terhességem
Ha valamit akarsz kérdezni írj nyugodtan privit
És grat.a babóhoz! :)
Js és mi nem a családiból élünk páromnak ritka jó munka helye van
#19 voltam
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!