Ti mennyire voltatok érzékenyek lelkileg terhesen, milyen gyakran sírtatok?

Semennyire.

A memóriámat érintette valamennyire a hormonváltozás, feledékenyebb lettem. Gyakorlatilag mindent fel kellett írnom, mert nagy odafigyelést igénylő munkám van (egyszerre többfelé kell figyelni) és még így is akadtak kellemetlen helyzetek, mert valami kiment a fejemből.

Nekem terhessegi depressziom volt nagyon durvan, de csak azert, mert volt egy megszokott eletem, es ebbol mindent feladtam.

Feladtam az edzest, mivel en sulyokkal edzettem es rengeteget futottam, ezek terhesen nem voltak ajanlottak. Maradt a kismama torna, de azt nem csinaltam sokszor, mert borzalmasan untam, inkabb setaltam. Edzeni elotte mindennap edzettem, ugyhogy ez a valtozas nagyon lerombolta a kedvem.

Egyetem mellett estem teherbe (nem tervezett terhesseg), ugyhogy halasztanom kellett fel evet.

A munkam allomunka es diakmunka volt (pincerkedes)hosszu hosszu orakkal (sokszor 9-12 ora egy nap) es a terhesseg elejetol vizesedtem nagyon durvan, ugyhogy arrol is le kellett mondanom.

Tehat itthon voltam, megoritett a semmitteves, hasztalannak, kovernek es rondanak ereztem magam.

Az sem segitett, hogy mindenhol durvan repedt a borom, rengeteg striam lett. Karomon, csipomon, hasamon, combomon! De annyi volt a hasamon meg a csipomon, hogy a bunko orvosom mikor felhuztam a felsomet mindig elkiabalta magat, hogy "jezusom" meg hogy "mint egy tigris".

Ugyhogy nem volt kellemes idoszak, sokszor sirtam.:)

Az elején sírtam sokat, megírom priviben, hogy milyen hülye dolgokon:) Nekem sok a gondom terhesség alatt (amnió, vérzés, stb.), de szomorúságból csak akkor törik el a mécses, amikor este az injekció fáj és vérzik, de ez szinte mindennapos. Egyébként meghatottságból szoktam csak sírdogálni.

Én a férjemhez fordulok a dolgokkal és anyukámhoz, mindketten megértőek és tudnak (szakmai okokból) eleget a terhességről, és ez sokat segít. Ja, és empatikusak is.

Viszont az ügyetlenségem a férjemen csattan, jelzőket szoktam ledobálni a dolgok mellé, amelyeket leejtek, mert nem bírom felvenni őket, így neki kell.:)) A memóriám mindig is rossz volt, most is maradtak a post-itek mindenhol és a naptárvezetés.:)

Ha meglesz a baba, akkor meg más miatt sírhat az ember. Nem is feltétlen a depresszió miatt, hanem pl. a hormonok miatt, azért, mert nem megy a szoptatás, mert nem alakult vissza azonnal az ember teste, mert milyen anya leszek, miért üvölt a gyerek:))

30hkm