Ti is éreztétek úgy, hogy ez túl sok, és hiba volt az egész?
Egy évet vártunk a babára párommal. Most 6 hetes vagyok, és ilyen rosszul még nem voltam soha. Egész nap hányok, már ha van mit kihánynom, alig tudok enni, sokat fogytam, egész nap hányingerem van. Minden szag zavar, amitől csak még inkább hányingerem lesz. Szörnyen érzem magam. Akartuk a babát és sokat vártunk is rá, de most úgy érzem, hogy ez hiba volt, nem vagyok anyának való mégsem. Hiszen milyen anya az, aki legszívesebben visszacsinálná az egészet?
Nem bírok felkelni az ágyból, azt sem tudom, hogy hogyan fogok így elmenni itthonról. Semmi nem segít.
A párom azt mondja, hogy szereti a babánk, de én úgy érzem, hogy én nem szeretem, pedig én jobban akartam mint ő.
Érzett valaki így még? Ugye ez csak a hormonok miatt van és elmúlik hamar?
Azt viszont nem éreztem, hogy hiba lett volna, amikor a hányingerre még a nyári nagy meleg is rátett egy nagy lapáttal, akkor igyekeztem kikapcsolni az agyam, és vegetáló üzemmódba rakni, és azt mondogattam, hogy el fog ez is múlni, de alig vártam a 2. trimesztert.
32hkm
12hét tájékán ez elfog múlni, és imádni fogod minden percét :)
Én a szerencsésebbek közé tartozom, 2x hánytam összeesen, de az is csak a fogmosás miatt volt.
Mai napig semmi problémám nincs 30hétnél tartok.
Viszont szenvedek, hogy jó lenne már megölelni.
Imádom minden egyes mozdulatát <3
Kitartást. :)
Hasonlóan éreztem, mint Te.
A helyzet kb. a félidőtől javult.
Nekem haza kellett költöznöm anyuékhoz, és ő ápolt, mivel a férjem reggeltől estig dolgozik.
4 hónapot végig feküdtem, annyira rosszul voltam, egész nap és mindent kihànytam.
Sokat fogytam hirtelen, erőm nem volt semmi.
Úgy éreztem magam, mint aki konkrétan haldoklik, és nem terhes.
Életemben ilyen rosszul nem voltam még. Depis is lettem, nem tudtam, meddig tart ez az àllapot, vissza akartam csinàlni az egészet, pedig nagyon vártunk a babára...
Nem gondoltam, hogy jobb lesz, de tényleg jobb lett, csak túl kellett élni a napokat.
Nem mondom, most is van még 1-1 rosszabb napom, de már jól érzem magam. :)
Végre újra tudo enni, úgy érzem, újra élek!
Még 3 hónap van vissza a terhességből, már nagyon várjuk a picit :) és napról napra jobban szeretem itt a pocimban ❤
Kitartás, mást tényleg nem tudok mondani... Én is a 6. héttől hànytam, mint a lakodalmas kutya.
Tényleg megéri!!! Gondolj erre 2 hányás közt. ;)
Vegyél B6-ot, az hamar megoldja a gondod, és élvezheted a terhesség minden pillanatát.
A lányommal én két hétig nem tudtam kikelni az ágyból és enni sem, mert minden kijött belőlem. A B6 megoldotta ezt a gondom.
Szerintem neked is lányod lesz. :)
Szia! Nekem már van egy kisfiam,és most várom a 2. babánkat, 10 hetes vagyok.
Kisfiammal az első 12 hétben vagy hánytam vagy szédültem vagy,aludtam,nekünk meglepetés baba volt,nem is rajongtam az egészért az elején, a második trimeszter viszont nagyon jó volt,energikus lettem,elmúlt a rosszullét,16. héttől már éreztem, vártam az Uhkat,nagyon jó volt a kedvenc részem,majd a 3. trimeszterben alig tudtam aludni fájt a hátam a derekam,pedig még nagy hasam sem volt, a szülés sem volt kellemes,hiába 4 óra alatt meg volt a fiam,és valami csodálatos volt a kezemben fogni,voltak rossz élményeim,mégis összességében szerettem terhes lenni,és már nagyon vártam,hogy újra az legyek erre 5 évet vártam. Most már a pozitív tesztnél örültem,de még a teszt előtt, már szörnyen voltam undorodtam az ételektől,alig bírtam enni,hánytam szédültem,minden bajom volt,fájt a hasam,sokkal durvábban mint a fiamnál,mondtam is a páromnak,hogy többet nem akarok terhes lenni,mert már most rossz.Mostanára elmúlt a hányinger, az émelygés, a vércukrom még mindig hamar leesik tejtől,sokféle hústól undorodom,még mindig alig eszem de lényegesen jobban érzem magam,most már nem mondom,hogy nem élném át mégegyszer. nagyon várom,hogy lássam a következő Ultrahangon,megtudjam mi a neme, a szülést és a szoptatást nem várom nem lelkesedem kicsit félek,mert nincsenek jó emlékeim pláne az utolsóról,de ettől függetlenül,örülök,hogy újra terhes vagyok,és lesz megint egy babám. A hormonok meg dobálják sz embert rendesen.Ne aggódj természetesek az érzéseid.
nekem sajna szülés utáni depresszióm volt na akkor kívántam bár ne így történt volna,szörnyű hónapok voltak, na azt bánom,bár tudom,hogy nem tehettem róla.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!