Második terhesség nektek hogy zajlott? A tesó hogy viselte?

Szerintem teljesen normális a félelmed, én is pont ugyanígy éreztem, egészen addig a pillanatig, amíg a kezembe nem adták a picit. Elszállt minden félelmem, ugyanúgy imádom mint a nagyobbikat :)

nálunk nagy a korkülönbség (6 év), elég nehezen jött össze a kistesó, a terhességet én nehezebben viseltem, mint az elsőnél, de amúgy nem volt gond.

A szülés ugyanolyan könnyű és gyors volt, mint az elsőnél (EDA-val). Az elsőnél fájásokkal indult, a másodiknál elfolyt a magzatvíz.

Akármennyire is odafigyelünk a nagyra, tényleg nincs háttérbe szorítva, rengeteget foglalkozok vele is, azért testvérféltékenység van, de már egyre jobb :) 4 hónapos a pici. A picit az elejétől fogva imádja, inkább velünk volt baja, úgy érezte, hogy mivel megszületett a kicsi mi már nem szeretjük őt... de már ezzel sincs gnd, megértette, hogy őt ugyanúgy szeretjük mint eddig, sőt neki volt 6 év előnye :)

hát nálunk úgy történt, hogy mielőtt neki álltunk a baba projektnek már a naggyal beszélgettünk a tesóról.

első hónapban össze is jött a pici, és én azzal a lendülettel a szülés napjáig hánytam rosszul voltam, még éjjel is kellet hánynom. ettől az elején megvolt rémülve, de aztán mikor én elvégeztem a dolgom a mosdoban, mindig jött utánam hogy végeztem e, mert akkor ő jön. felnyitotta a wct beleköhintett és mondta ő is végett. nagyon aranyos, és viccesek voltak ezek a jelenetek. (azóta nem csinálja)

sokat beszéltünk a tesójáról, ő választhatta ki, hogy hogy fogják hívni.

én is mindennap azon agyaltam vajon a picit is úgy fogom szeretni mint a nagyot? ő is ennyire fog kötödni hozzám? mennyiben változik majd meg kettőnk kapcsolata?

aztán egyszer csak elfolyt a m.vizem játék közben (semmi megerőltetőt nem csináltam) még igazán fel sem készültem a szülésre, de már mennünk kellet (35.hét)

kórházba beérve az ügyeletes nem hívta az orvosom, így én már csak késő éjjel tudtam vele beszélni, azt mondta reggel jön. jött is reggel de tele volt a műtő és csak délután 3kor császározta meg.(első császár miatt és azért mert a baba felmászott mindenképp császároztak volna) erre fel voltam készülve. én egy hetet voltam kórházban, a pici 2 hetet.

mikor hazajöttünk a nagy (2,5éves)már vele akart aludni ő szerette volna fürdetni, megfogni. nagyon szeretik egymást, a kicsi sincs el a nagy nélkül és a nagy sem a kicsi nélkül.remélem ez nem fog változni. amiben a nagy szeretett volna segíteni abba bevontuk őt is (3hónap alatt eddig nem volt féltékenység)

én is úgy voltam vele hogy nem fogom tudni úgy szeretni a picit, ahogy a nagyon szeretem.

és őszintén szólva lehet hogy a "trauma" ami ért vagy egyszerűen nekem ennyi idő kellet, de mikor a pici 6 hetes lett akkor éreztem előszőr azt hogy igen igazán szeretem és újra szerelmes lettem.

ma már mindkettőt ugyan úgy szeretem, é megőrülnék ha nem lennének.

nagyon boldogok vagyunk.

a napi rutint simán kilehet vitelezni két gyerkőc mellet. nekem sincs segítségem, de mindig kivan mosva vasalva van főzve és tiszta a ház. szoktatás, és időbeosztás kérdése.

most is együtt alszanak. probálom délben együtt letenni őket, eddig sikerült.

könnyű szülést :)