Férjem furcsán viselkedik, mintha nem örülne a terhességnek?
Eddig eljött az UH-ra mindig, de így nagyjából ennyi. Nem érdekli a babakelengye, ha beszélek róla, nyugtalan lesz.
Már egy hete mozog a kicsim, és ma kértem hogy nézze meg mert látszik a hasamon. Ő közbe telefonon játszott valami játékkal (amúgy állandóan ezt csinálja), és rendesen meg volt sértve hogy abba kellett hagyni a játékot és a hasamra figyelni. Aztàn nézte, és semmi. Kérdeztem, hogy nem mondasz semmit, most láttad elöször mozogni. Mire közölte nagy hangon, hogy jó láttam és? Biztos egyáltalán hogy ő volt és nem csak a hasad?
Nekem ez nagyon rosszul esett. Szóval ilyeneket csinál velem.
Az anyja meg egyenesen ki van akadva, hogy nagyi lesz. Egyszer közölte, hogy letagadja majd az unokáját ha megkérdezik azt mondja a gyereke.
Se a férjemen se az anyóson nem érzem azt a nagy szeretetet, törődést.
Azt tudni kell, hogy a férjemet elhagyta az apja, neki nincs apja. Segítsetek, ma nagyon kiakadtam ezen 😯 Félek, hogy mi lesz még itt..
A legjobb úton haladsz ahhoz, hogy a gyereked is apa nélkül nőjjön fel...
Egy hete mozog, szóval kb félidőnél jársz. Hagyd élni szegényt, nem mindenki akar mindent megélni, akkor sem, ha ő az apa. Egyébként meg a mozgás az elején baromira nem látható, minek nézze a hasadat?
Két hónapja érzem a babát mozogni és a Férjem kb két hete érdeklődik hogy éppen mozog-e, akkor odateszi a kezét stb.. Addig nem volt jellemző, mikor mondtam neki annyira nem hatotta meg, nem mondom hogy jól esett de azt tényleg ne felejtsd el, hogy benned mozog és nem benne, ez nekik más.
A babacuccok meg.. Nem úgy van vele hogy boven van még idő? Mert szerintem még akad, nem csak a férjemet de még engem is hidegen hagyott kb 24 hetes terhes koromig.
Most tervezi a babaszobat, már le van festve, kisagyat akar hogy mennyire szeretné már berendezni stb..
De.. Ahogy írtam, nem foglalkozott vele, hogy mozog a baba. Hiába mondtam neki, hogy újonnan olyanokat rug, hogy ő is érezné. Hetek múlva magától akarta érezni, nem is említettem neki utána.
Akkor megint csak velem van a baj, a túlérzékenység és az, hogy vágyom a törődésre.
Sajnos a család is letoj minket magasból, jóformán neten tudok csevegni valakikkel a babás témáról. Nem kapok törődést és ezért érint érzékenyen, hogy a férjem sem figyel rám.
Hallom másoktól, hogy miket meg nem tesznek a kispapák, beszélnek olvasnak a pocihoz, simogatják, tervezgetnek .. én meg sírok legbelül, hogy nekem se anyámék se a testvéreim, se a férjem családja nem foglalkozik velünk.
Ooo dehogy van veled baj!! Mintha csak magamat hallanám!! Ne aggódj változni fog ez csak ne akard görcsösen..ugyan ezt végignyomtuk a 20.-a 26. Hétig végigbőgtrm a napokat. Nem érdeklődött, ha babakelengyét válogattam akkor az jó lesz nem kell annyit variálni...
Hisztiztem, sírtam, követeltem. Aztán abbahagytam és nem AKARTAM hogy élvezze velem. Én szerettem a pocakomat, eljártam mamatalikra, meg fagyizni őt meg itthon hagytam xboxozni. 3 hete megkérdezte mi van a babóval mert nem mesélek...meg mikor kell engem vinni dokihoz. Mondtam, hogy elmentem egyedül mert kötelességből nem kell caplazni velem.
Ma itt fordult a kocka. Leesett neki, hogy ez nem olyan dolog amibe nekem bele kell őt vonnom. Ez az én testem..ha akarom megmutatom neki a titkokat amik bellül vannak ha akarom nem. De szeretem persze, hogy imádom amikor odabújik este és sutyorog neki..
Ugyhogy a javaslatom, hogy zárd ki egy kicsit...éazbe fog kapni!
Anyóspajtásba is osztozunk! Az enyém megkérdezte mindek nekem gyerek..meg mégis a férjem miért tőlem akarja 😄 idióta népség!! Csak nevetek rajta! Nem kell neki sem részt venni az unoka életében..az ő bizonyítványa lesz nem az enyém!
Szerintem se veled van a baj, én nem terhesen se értettem, mikor valaki ilyet mesélt, hogy egy leendő apa hogy lehet ennyire közömbös. Most már 36 hetes múltam, szerencsére az én férjem nem volt ilyen sosem. A legelején mondjuk nem mert annyira kötődni, mert volt már egy vetélésem, akkor inkább még azzal foglalkozott, hogy nekem segítsen valahogy, mert nagyon szarul voltam, rengeteget hánytam vagy éppen a hányás határán vergődtem állandóan.
Utána viszont ő megnyugodott, hogy akkor megmarad a baba, és nagyon érdeklődő lett, imádott ultrahangra jönni végig, még a terhesgondozásra is fuvaroz állandóan, most is NST-re hetente. A babamozgást imádja, odateszi a fejét, hallgatózik, beszél hozzá, nagyon szeret kapcsolatba lépni a lányával, és élvezi, hogy a pici reagál is rá :)
Viszont a babakelengye őt is kevésbé érdekli, ez szerintem ilyen női dolog inkább. A nagyobb dolgok, mint a bútorok, babakocsi stb. érdekelték, a ruhákat viszont anyámmal vettem meg, meg az apróságokat, mert a férjemnek az nem volt izgi. Szerintem nekik ez csak egy sima vásárlás, amit ugye a legtöbb férfi amúgy is utál :D
Szerintem a te férjed viselkedése mögött az áll, amit mondtál, hogy nem volt apja, nem nagyon tudja, hogyan kéne apának lenni, kötődni a gyerekéhez. Én adnék neki időt, türelmes lennék. De az se rossz ötlet, amit egy másik válaszoló írt, hogy megpróbálod tudatosan kizárni. Az lehet lesokkolja annyira, hogy magától jön majd, de vigyázz, elsülhet úgy is, hogy már végképp nem fogja érdekelni. Te jobban ismered a férjedet szerintem, biztos el tudod dönteni, hogy nála ez mit váltana ki.
Köszi mindenkinek a választ! Nagyon jól esett a bíztatás!
Nehéz dió, anyósék és anyuék sem nagyon törődnek velünk. Anyós fiatal nagyi lesz éy ezen ki van akadva.
A férjem meg nagyon anyás, és mintha anyósom magatartása is ráragadna.
Elhiszem, hogy fél vagy nem tom, de mindent nekünk nőknek kell véghez vinni. Neki csak ott kéne lenni támaszként, és ha egy kicsit is érezném, hogy szeret minket törődik velünk már elég lenne.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!