Normális hogy pánikolok mióta tudom, hogy kisfiam lesz? Nagyon boldog vagyok, nagyon régóta vágyunk babára.

nem kell pánikolnod:)Nekem van 2 öcsém is, 14 voltam, mikor a kisebbik született szóval be voltam avatva egy két dologba.Kisfiam még nekem sincs ugyan, de nem kell aggódni:)

Azt tudom, hogy majd a fütyijére kell figyelni,fürdetésnél felhúzni a bőrt, de nem az elején, és ebben a doki, védőnő biztos segít, hogy pontosan mit hogy kell.

Amúgy nagyon bele fogsz zúgni a kisfiadba, a párod meg baromi büszke lesz:)

és sok jó "fiús" játék van.autózás, építőkockázás mikor nagyobb és a festést, rajzolást ugyan úgy fogja ő is élvezni.

Szóval ne aggódj, nem lesz gond, meg egy csomó minden úgy is ösztönösen benned van biztos:)

Én nagyon kislányt vártam,és kisfiam lett.A mi családunkban sincs fiú,és mégis imádom a fiamat,nagyon jól eljátszottunk mindig is.Majd meglátod,milyen jól ellesztek.Imádni fogod Te is.Mellesleg megpróbálkoztunk egy kislánnyal is,de nem jött össze:)Megint fiút várok,és nagyon örülök neki!

37hetes

Én is így voltam, nagyon lányt szerettem volna, mert nálunk sincs fiú, nekem is 3 húgom van. Imádtam velük babázni, lányos játékokat játszani. Aztán kiderült, hogy fiam lesz. Katonázni nem szeretnék erre gondoltam. :) Aztán megszületett és totál beleszerelmesedtem! :)Imádom a fiam! Aztán megint terhes lettem, megint elő jött a lány utáni vágyam. Persze megint fiam lett! Imádom őket. És kezdek belejönni a fiús játékokba is. :) És büszkeség tölt el, mikor azt mondom: a fiaim!

Azért nem adtam fel, szülök majd mégeggyet, ha tehetem és titkon remélem ő majd kislány lesz, de mikor a most 3 hónapos és a nagyobbik 3 évesre nézek rájövök, hogy voltaképpen tök mindegy, csak tényleg egészséges legyen! :)