Férjem nem mer velem házaséletet élni. Azt mondja, hogy nagyon félti a babát és nem bocsátaná meg, ha miatta lenne baj. Mit tegyek, hogy ne legyen benne ez a feszültség?

Neki mondta az orvos vagy te tolmácsoltad neki?

Mássoveleményt, és cikkeket rakj neki össze

Jelezd hogy erre rámehet a házasságotok

Ha nem, hát nem. Nálunk nem indokolta túl, de párom is is kiritkította az együttléteket.

Egyébként a baba mindig jelez, ha nem jó neki. Szexnél is, emelésnél is stb. Ezt nem az apuka érzi meg. Mi csináltuk a legvégén is, de nem igazán volt jó a 30. hét után.

"Velem a férjem mindig jött a dokihoz, és amíg én vetkőztem megkérdezte a dokit, hogy mint férfi a férfinak mondja meg, hogy élhetünk-e még házaséletet."

Ez a mondat nekem úgy jött le, mintha a fejed fölött összenéztek volna és megbeszélték volna, mikor és hogyan lehet téged megdugni. Brrr!

Az én ferjem is így volt.

Én meg elfogadtam, mert ha ne adj Isten lett volna valami baja a babának (még ha nem is a szex miatt), tudom, hogy soha nem tudott volna rajta túllépni.

Egyébként még az elején, amikor alig látszott a hasam elkaptam, de éreztem rajta, hogy totál be volt feszülve, így én se eröltettem tovább.

Aztán alig várta, hogy leteljen a 6 hét ;)

Szóval nem tudtam mást tenni, csak elfogadni, rá a doki véleménye se hatott.

És biztos vagyok benne, hogy lesz rosszmájú hozzászóló, a válaszom előre az, hogy nem, nem kefélt félre, és nem romlott meg a házasságunk.