Kivel beszéljem meg a terhességgel és szüléssel kapcsolatos dolgaimat? A férjem nem vevő rá, mert már unja. Más pedig nincs. Többi dolog lent.

Hát szerintem csak próbáljon meg bemenni a férjed. Hallottam már ilyenről, hogy nem bírta a vért a férj, aztán bement mégis, és előfordulhat, hogy elájul, de az is lehet, hogy kibírja. Szerintem óriási élmény lenne számára is, és tudom, hogy te is úgy gondolod, hogy szeretnéd, ha benne lenne ő is, hiszen a terhesség alatt max megfoghatja a hasad, de nem érezheti azt, amit te, és elmondhatnád neki, hogy te be akarod vonni az egészbe, és hogy jó lenne, ha ő csekkolná előszőr, hogy tényleg fiú e vagy lány, meg hogy ő vágná el a köldökzsinort, hogy ő mondhatná el neked, hogy már látja a fejét, hogy ő láthassa meg először. Az én párom nem hagyná ki biztos. Próbálja meg szerintem.

Ha mégse, akkor testvér, sógor, sógornő, anyós, egyéb rokon, vagy legjobb barátnő. Mindenképp valakit vigyél be, hogy megoszthasd az örömödet, és hogy legyen aki fotózza.

Mond el azt is a párodnak, hogy biztos büszkén fogja mutogatni a fotókat a családnak, hogy "ezt én csináltam, az első fotót az én picikémről, én vágtam el a köldökzsinorját..."

Valahogy le kell győznie ezt az iszonyt, nem fogja megbánni.:D

Sok sikert.

12 hetes kismama

az én párom se bírja a kórházi dolgokat. egyszer el volt törve a lábam, műtöttek, majd a gipszlevételhez segített bemenni és majdnem elájult!

ezért én nem is szeretném, ha bejönne!

jobb lesz, ha csak a szép részeket látja!

szerintem ne erőltesd rá, mert lehet, hogy ott majd megbánod!

lesz elég bajod, nem még azt figyelni, hogy a párod mennyire fehéredik!

hát én nem tudom az ilyn férfiakat megérteni...bocs

és az is gáz, hogy nem lehet vele ilyesmikről beszélni..

hello

semmit ne erőltess rá a párodra, ez az ő döntése kell,hogy legyen és nem a tied, a továbbiakra való tekintettel :)

sajnos abszolút meg tudlak érteni, a családom nem tudott nekem segíteni, egy kissebb hugom van, akinek esze ágában sincs még a gyerekvállalás és miután a párom külföldi származású így az ő családjából sem kaptam segítséget, a baráti körömben pedig ez az első baba, így sem a terhességem alatt sem azóta nincs semmi segítségem csak a párom :)

a terhesség első kétharmadában ő is határozottan állította, hogy szeretne bent lenni a szülőszobán, majd a 30.hét körül meggondolta magát és elárasztotta a kétely, így rábíztam a döntést, mert nem akartam, hogy ez a későbbiekben kihatással legyen a kettőnk kapcsolatára,

végül úgy alakult, hogy nem volt jelen a szülésnél, még bejött velem a kórházba, de a vajúdásnál és a szülésnél nem volt jelen, a köldökzsinórt is én vágtam el :)

amikor készen volt a doki a szervizelésemmel és a picit is megtörölgették, akkor jött be ismét, tehát a "csúnya" dolgokról lemaradt :) én a szülésznőmmel és a dokimmal szültem hármasban, akikkel jó kapcsolatom volt és a párommal sem romlott meg a kapcsolatom, mert nem erőszakoltam rá, hogy egy ilyen kiszolgáltatott helyzetben lásson, amit ő nem szeretne