Császárosok írtok nekem tapasztalatokat a császármetszéssel kapcsolatban?

Nekem sürgősségi császárom volt. A gerincérzéstelenítő nem volt fájdalmas, inkább csak kellemetlen. Sokáig tartott beadni, mert ugyan mondták, hogy homorítsak, de olyan nagy volt a pocakom, hogy nem nagyon tudtam tőle. :)A hatása kg 4-5 óra múlva ment ki teljesen, de erre nem emlékszem pontosan, mert engem este 10-kor császároztak, és éjjel nem nagyon nézegettem az órát. Azt tudom, hogy hajnali 5-kor lemosdatott az ápolónő és akkor már éreztem, mozgattam a lábaimat. Ahogy ment ki az érzéstelenítő, úgy lett egyre erősebb a fájdalom. Én úgy éreztem, hogy az a legfájdalmasabb, hogy a homokzsák a hasamon van. Azt éreztem, hogy sokkal jobb lenne, ha azt végre levennék rólam. :) Többször kérdeztem is a nővérkét, hogy mikor lehet levenni, mindig megnyugtatott, hogy hamarosan. 12 óra múlva fel kell állni. Nekem ez nem volt olyan brutál fájdalom, mint ahogy sokat mondják, nekem a homokzsákos dolog sokkal jobban fájt. Bár még így is vagy 5 perc volt, mire felálltam. Mondjuk az sem segített, hogy az ágy marha magas volt, nem ért le a lábam amikor kiültem a szélére. Viszont amíg fekszel, nem szabad a fejet emelgetni, mert utána garantált a hetekig tartó fejfájás. Sajnos én emelgettem, mert mindig megfeledkeztem magamról és amikor nyílt a szoba ajtaja, mindig megnéztem, hogy ki jön be.

A seb nem fájt nagyon, csak a felállás volt kellemetlen napokig. De mivel a kisfiam a PIC-re került, ami egy emelettel feljebb volt, mint a szobám, így én már 2. nap 3 óránként lépcsőztem egy emeletet,le és fel, hogy láthassam, aztán pár nap múlva szoptathassam. Őrzőben én nem voltam, rögtön a szobába vittek, de gondolom ez kórházfüggő.

Az epi szurit én meg se éreztem, arra koncentráltam, hogy ne remegjek. 1-2 perc alatt megvolt a hatása, vizes vattával, jégkockával szokták ellenőrizni, hogy valóban semmit se érezzen a páciens. A műtét után 2 órát töltöttünk hármasban a szülőszobán, ott rendszeresen ellenőrzött a szülésznő (vérnyomásmérés, cukormérés, nyomogatta a hasam, nézte hogyan ürül a vér), jött egy csecsemős nővér, hogy segítsen mellre helyezni a babát. Utána toltak le abba a szobába, ahol a császárosokat pihentetik. 5-kor volt a műtét, 14 felé állítottak fel, de addigra már magamtól ültem fel, a nővér hozott levest, könnyű ebédet. Fontos, hogy sokat kell inni.

A seb mindenkinek máshogy fáj. Én nem éreztem vészesnek, a drain cső és a doboza jobban zavart, mint a fájdalom. Onnantól, hogy két nap múlva kivették a csövet, remekül voltam. A szobatársamat 20 óra vajúdás után császározták, ő nagyon szenvedett, látszott rajta. Voltak, akik görnyedten, a hasukat fogja jártak.

Az első felállás nehéz, de megvan a technikája. Nem szabad elhagyni magad, igyekezni kell mozogni, sétálni.

Nekem ugyanaz volt a problémám mint neked, ezért programozott császár volt.Az érzéstelenítő nem volt vészes , azt hittem jobban fájni fog. Amikor kivették a kislányom at, ő azonnal felsírt. A párom benn volt és azt mesélte , hogy a lábánál fogva fogta a doki. Azonnal ruhába csavarták es megmitatták nekem, majd elvitték megmosni, lemérni stb.. Aztán a párom visszahozta, megmutatta. Ezután engem elvittek az őrzőbe , ahol egy növér végig a szobában felügyelte a vérnyomást, infúziót. Oda is behozta a párom a kislányunkat. Kb. 20 percet voltunk együtt. Aztán 6 óra múlva fel kellett kelnem. Addigra már kiment az érzéstelenítő. Felálltam es a nővér elkisert a szobai mosdóhoz es ott mondta hogy mossam magamt meg.Aztán kicsit sétálni krllett, majd tolókocsival eltoltak az osztályra a szobámig.Ott le tettem a cuccaimat és mentem a kislányomért.Ekkor még monden felállás mindem mozdulat borzalmadan fájt

Én igyekeztem erőltetni a mozgást mert azt mondta mindenki jogy annál gyprsabban gyógyulok majd. Ez így is volt

Annyival jobb a progis császár hogy lélekben jobban fel lehet készülni.Nálunk nem volt zsák a hason. A sebet egyszer megnyomták de akkor még bennem volt az érzéstelenítő.

1 hónapja volt a császárom, még friss az "élmény":

az epidurális nem fáj. Ki kell jól gömbölyíteni a hátadat, megtapogatják, hova szúrjanak, az első szurit érzed, az az érzéstelenítő, a második olyan, mintha ujjal jól hátba böknének.

A hatása pár óra alatt kijön, de a fejedet ne emeld meg, mert nagyon fog utána fájni.

Engem egyből a szobámba vittek, de ezt biztos kórháza válogatja.

Fájni fáj, de már aznap felkeltenek, ami nem egy leányálom... de segítenek, engem két nővér támogatott, meg az ágyon van kapaszkodó. Előbb jobb, ha kifordulsz majd oldalra, és nem hasizomból próbálsz felülni.

Szia! Nekem is egy hónapja volt ,de nekem kint Németbe.

A műtét: Reggel 7kor beértünk a kórházba mentem az előkészítőbe ott velem volt párom végig! Elsőnek kaptam a kanült de ugye hiába mondtuk hogy a jobb kezembe szeretném a balba akarta a gyerek rakni ,jól el is baszta így újra kellet szúrni. Na mondhatom szépen néz ki még mindig! Aztán le kellet vetkőzni ,megkaptam a harisnyát ami végig rajtam volt bent a kórházba! Pancsi után kaptam mindig újat. Utána kaptam a katétert na az elég kellemetlen volt de biztos vagyok benne hogy azért mert nagyon kellet pisilni,de hiába mondtuk hogy el kéne menjek már nem mehettem. Így jó fél órát égett a helye.....aztán meg végig érzetem bent....nekem ez a része volt az egyik legkellemetlenebb.Persze toltak volna át a műtőbe a hebammém neki baszott a falnak és eltört az úja!!!! :))))) Igen ez volt a következő pont ahol tudtam hogy igen ez az én napom! :)))) Azért betolt a műtőbe ahova a párom nem jöhetett be egy darabig. Jött egy másik nénike szólt hogy ő az új hebamme. Ha az a néni nincs sokkal szarabbul élem meg az egészet!!! Amikor kaptam a spinált persze az se sikerült.....a nénike átölelt nyugtatott,folyamatosan mondta hogy vegyem a levegőt és hogy mindjárt vége! Másodjára sikerült. Éreztem ahogy zsibbad a bal lábam ,majd a jobb. Maga a szuri kicsit kellemetlen volt de igazából simán túl lehet élni! Felfeküdtem kikötöztek,elkezdték kenni a hasam ,megkérdezték érzem -e mondtam hogy igen! Aztán felhúzták a paravánt párom bejöhetett. Én nagyon aggódtam hogy fájni fog mert végig éreztem a lábam ,ahogy vágnak azt is de nem fájt!!Nem is értem az egészet! Érezetem ahogy feszítik a vágást,ahogy húznak ,vonnak de semmi fájdalom nem volt. Felénél kellet szólni hogy nagyon hányingerem van és hogy mindjárt elájulok....vert a víz.....Gábor azonnal szólt és nyomtak belém egy csomó valamit kb 1 perc alatt jobban lettem.Aztán elkezdtek nagyon ráncigálni az egyik orvos pedig a bordáim alá nyúlt és elkezdte nyomni fentről a hasam,na azt kicsit éreztem! Utána pedig egyszer csak egy kis hang épp hogy halkan felsírt.....életem egyik legszebb perce volt. El se akartam hinni....Hozta a hebamme és megmutatta nekem ,majd ő meg apukája elmentek lemérni és elvágni a köldök zsinort. Utána hozták is egyből vissza és rárakták a mellkasomra. Ott volt egy szál kis pelusba kéken és kis mocskosan.... Így voltunk 3man a műtét végéig. Amikor vége lett apa és Bella elmentek a megfigyelőbe még engem átpakoltak a másik ágyra.Mire engem bevittek ők már össze voltak borulva. :))) Ott megint rám rakták és onnantól végig velem volt! Ami nagyon szar volt hogy közbe kaptam az oxitocint.....na az durva még lefolyik! OIyan görcsöket okozott hogy azt hittem soha nem fog elfogyni az az egy palack. Amikor azt leszedték sokkal jobb lett. A hasamra raktak egy 2-3 kilós kis zsákot és így voltam délutánig. Cserélték alattam a betéteket de nem volt vészes a vérzés.Kaptam 2 fájdalom csillapítót és pár óra múlva mehettem a szobámba. Este jött egy buzeráns nő akivel fel kellet állni.....na ebbe csak az a szép hogy teljesen fekvő helyzetből kellet felkeljek egyedül a fogóckodóval úgy hogy az a nő csak nézett! Másnap a német kismamát szépen felsegítették.....a háttámlát felhúzták neki és segítettek a lábánál mindennel.... Én meg ott húzóckodtam egyedül a katéterert is alig bírtam arrébb rakni....na meg a felállás...ha párom nincs ott nem is tudok felkelni....egyedül nem ment volna... Főleg nem a séta....na mindegy! Túl vagyok rajta! Másnap délután vették csak ki katétert....az sokkal gyorsabb volt mint a felrakás! Mondjuk 2 hétig fájt is hasam ha pisiltam... Vérzés azóta is alig alig van pár csepp.....azt mondták ez a normális csak ha elmúlik és belázasodok akkor azonnal doki....na köszi! Szurit minden este kaptam a lábamba,de itthon nem kell! 4szer kaptam és kész... Az viszont elég kellemetlen volt! Kis tanuló adta be 3szor és azt hittem lepetézek!! 1szer egy régi motors meg se éreztem!! :))) A varratok meg majd felszívódnak,a hegem szép! Alig sebes! sőt szinte nincs is rajta seb! Kicsit viszket néha de nem vészes!Ami nagyon rossz volt hogy felkelésnél mindig köhögnömkellet..gondolom a sok fekvéstől....viszont azt mondom neked hogy sokkal jobb mint a sima szülés!! Beszéltem ott kismamikkal akik simán szültek...hát ....én nem bánom hogy császároztak! :) Pedig annyira féltem tőle! Amikor megtudtam hogy az lesz ,mindenhol olvastam történeteket és nagyon paráztam...pedig aztán pikk pakk tényleg túl van rajta az ember! Sok szerencsét neked!! :))

Sajnálom hogy így megszenvedtél vele!

Remélem már sokkal jobban vagy és semmid se fáj!

Nekem azóta is minden rendben! Úgy látszik én szerencsés vagyok....