Ert valamilyen atrocitás, bántalmazás, beszólás a terhességed alatt? Hogyan kezelted?

A hivatalos "sztk-s" orvos és asszisztens elég bunkó volt az első vizsgálaton, olyan dolgokat is ráírtak a leletemre, amit meg se kérdeztek vagy ami nem oda illik (pl. hatalmas vigyorral az arcomon mentem be, hogy VÉGRE SIKERÜLT és jön a baba, erre a papírra azt írták, hogy nem védekezett, valószínűleg megtartja... van rajtam súlyfelesleg, ezt is odaírták, hogy az "igen elhízott" hason át kitapintható a terhesség), semmit nem mondtak, úgy lökték oda a papírokat, láthatóan a terhükre voltam.

Pityeregtem miatta két napot, de azóta feléjük sem néztem. Megoldom máshogy.

Tömött sor várt a buszra, én a sor elején álltam, így viszonylag hamar fel tudtam szállni. Volt ülőhely, hát leültem. A végén tömve volt a busz. Mellettem 18 év körüli fiatalemberek álltak (abba a suliba jártak, ahol a nagynéném tanít), akik elkezdtek hőbörögni, hogy azért nincs hely a buszon, mert unatkozó kismamák, akik egész nap otthon meresztik a seggüket pont ilyenkor utaznak, amikor tudják, hogy ezen a buszon mindig sokan vannak, mert ezzel jár haza, aki iskolába jár és dolgozik. Az egyikük konkrétan felszólított, hogy adjam át a helyemet neki, mert ő elfáradt, mert volt aznap tesiórájuk, én meg az egész napos otthonülésben biztos nem fáradtam el. Hát nekem sem kellett több, és ott ordítottam le a fejüket, mivel én is dolgoztam (37 hetes terhes voltam), és azért azzal a busszal mentem, mert nekem is így ért véget a munkaidőm. Illetve talán kicsinyes, de a nagynéném révén meg is lettek egy kicsit szívatva.

Ezen kívül egy ügyfél, akivel tárgyaltunk kb. 34 hetes terhesen a tárgyalás közepén megkért, hogy had simogassa meg a hasam. Amint kimondta, már felállt, és simogatta, sőt elkezdte tapogatni, hogy vajon hol lehet a feje, és már eléggé lent járt a keze... Nah itt ocsúdtam fel, és kértem meg, hogy ha lehet, akkor ne tegye, mert nekem ez kellemetlen. Utána a főnököm lecseszett, hogy majd ezért nem jön össze a befektetés, mert elijesztettem az ügyfelet. Miért nem hagytam neki, még adott volna prémiumot is érte!!! Én visszakérdeztem, hogy futtatni esetleg nem szeretne-e? Terhes szexért biztos jól fizetnének... (Egyébként egy kis bankban dolgoztam, nem sztriptízbárban.)

5-ös válaszoló vagyok.

Azt elfelejtettem, hogy egyszer pont a dokimhoz mentem, és egy részeg hajléktalan pénzt kért tőlem. Nem adtam neki, mentem tovább gyorsan, elkezdett követni és ordítani, hogy mekkora egy bunkó vagyok, biztos van pénzem, mert gyereket várok. A doki rendelőjébe is követett, még a váróban is kiabált. Az orvosom jött ki, hogy mégis mi van. Hála istennek elég nagy darab kétajtós szekrény az orvosom, így vele már nem nagyon kötekedett a hajléktalan. Aznap nem mért vérnyomást az orvosom, mert úgy vert a víz és olyan ideges voltam.

Egyébként én nem terhesen is vonzom a hülyéket, így nem lepődtem meg rajta, hogy terhesen is voltak ilyen kalandjaim.

hát ezek elég durva sztorik sajnalom ami titeket ért. az én legrosszabb emlékem eddig csak az elsö vérvétel alkalmaval volt. a tietekhez képest semmiség de én majdnem elsirtamagam.

rettenetesen félek a tűtől nem a fajdalomtol hanem a tudattol hogy egy fém darabot belémszurnak és....a gondolatatol is irtozom... szoval remegve ültem le szemem mar csilllogott a félelemtől mikor a laboros megkérdezte csak nem félek? én meg bologattam hogy de igen.. ugy lecseszett hogy akkor mi lesz a szülésnél meg hogy gondaltam én hogy minden vérvételnél hisztizni fogok pedig lesz egy pár....(nem is hosztiztem meg se tudtam mukkanni de engedtem a vérvételt nem sikitoztam meg nem rángattam a kezem)

nagyon rosszul esett. a cukor terhelésnél futottunk össze ujra akkor csak annyit mondott félek még vagy megszoktam?

aztmondtam megszoktam. de persze félek még. de tul tudok rajta lépno hisz csak egy pillanat az egész.

az eleséstől én is félek amugy föleg h jön a csuszos tél....