Kismamák/Anyukák tőletek kérdeznék evéssel kapcsolatban. (? )

Az első gyermekemnél éreztem ilyet. Mindig is imádtam a húsféléket, főleg a csirkét. A terhességem alatt (kb. a 7-8. héttől) nem bírtam megenni a húst csak darált formában, jól összekeverve valamivel, hogy ne is lássam, minél kevésbé érezzem az ízét. Sem pörköltöt, sem sültet nem bírtam enni. A szülés után a kórházban még emlékszem, hogy nem tudtam megenni, aztán mikor hazajöttünk, párom nagymamája tyúkhúslevessel, és csirkepörkölt galuskával várt minket. Elkezdtük az ebédet, és párom már csak akkor szólt, amikor az első húst teljesen megettem, hogy halleluja, végre!

Tehát nálam elmúlt szülés után ez.

A második terhességem alatt nem volt ilyen.

Egyvalami változott meg. A szüléseim óta nem eszek gombát csak esetleg apróra vágva tölteléknek, se pörköltnek, se rántva, grillezve, sehogy. Ez nem tudom, hogy ennek tudható be, vagy csak egyéb életkori változás.

Részemről imádtam a meggyes rétest. Van a közelünkben egy pékség, ahol isteni rétest árulnak a héten egyszer. Az elején nagyon hányós voltam, vérzés miatt feküdnöm kellett, anyukám vigyázott a kisfiamra, lelkesen hozták nekem a meggyes rétest uzsonnára. Természetesen visszaköszönt, azóta se tudom megenni. :(

De ugyanígy jártam a szőlővel, görögdinnyével, jégkrémmel is.