Kicsit megijedtem a terhességtől, mit tegyek?
Eddig is tudtam,hogy nem kis dolog meg mekkora felelősség. Tegnap voltuk uh-on és talán akkor tudasult bennem, hogy örök életemre felelős leszek valakiért, ami nem zavar, hiszen akkor nem vállaltuk volna a babát. De nagyon elkezdtem aggódni, hogy vajon mindent jól fogok e csinálni, ill. hogy most mindent jól csinálok e. Nektek is volt ilyen időszakotok vagy van? Várom nagyon már a kis Pocaklakót, hogy a kezemben tartsam ugyanakkkor félek is tőle. Hogy tudnám ezt a félelmet "elmúlasztani"? Vagy ez még változni fog?
21 hetes vok
válasza: válasza: válasza:Szia!
Szerintem ez tipikus lehet a kismamáknál...én is félek!
De arra gondolok, hogy ha másnak sikerül tisztességgel, felelősséggel, szeretetben felnevelnie nem egy, akár több gyerkőcöt is, nekem miért ne sikerülne?
Miben lenne különb, mint én?
Meglátod, sikerülni fog!
Különben is, bíztassuk egymást!:)
Ez az első babám.
Köszi szépen mindenkinek, máris jobb hogy tudom nem vagyok ezzel "egyedül"!:)
Én is azt mondogatom magamnak, hogy ha több millióan már feltudtak nevelni egy gyereket, gyerekeket, akkor nekem miért ne menne. Csak van mikor ez kevés. Dehát nehogy már én ne tudjak megbírkózni ezzel a "feladattal", nemigaz?:)
válasza:Szia!
Biztos, hogy mindent jól fogsz csinálni, vannak hangulatváltozások gyakran a terhesség alatt. Szerintem mindenki átéli ugyanezeket, ki erősebben reagál rá és jobban foglalkoztatja, ki kevésbé.
A harmadik babámat várom. Amikor az első gyermekemmel voltam terhes, nekem is ilyen gondolatok cikáztak a fejemben. Amikor megszületett a fiam, a szülészeten nem engedték leoltani a lámpát, "nehogy valami baj történjen", így aztán otthon is csak félhomályban mertem csak altatni a fiamat. Amikor hazamentünk a kórházból, nekem akkor jött a felismerés, hogy igen ezért a kicsi életért én vagyok a felelős és teljes mértékben tőlem füg. Ez kicsit ilyesztő, de ugyanakkor felemelő érzés is volt: ANYA lettem, csodálatos érzés! Aztán, ahogy telnek a napok, természetessé válik. Amikor a lányommal voltam állapotos, az örökmozgó kis 19 hónapos fiam mellett, nem sok idő jutott magamra a terhesség alatt. Szülés után is minden időm lekötötték mind a ketten.
Mostmár a fiam 5, a lányom 3,5 éves és a pocilakóra sokkal kevesebbet tudok csak figyelni, mint az első terhességemnél, de ha van egy kis idő, hogy vizszintesbe dobjam magam, akkor "játszom" vele; de így van ez rendjén. Nekem az ídő nagyon-nagyon gyorsan repül.
21 hetes kismami
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!