A 39. hétbe léptem, és minden áldott nap belefutok bevásárlás stb során ismerősökbe, akik felteszik az amúgy választ sem érdemlő kérdéseiket, pl.: egyben vagytok még? Csak engem zavarnak az emberek kérdései?

Hát,lányok,jól meg vagyunk áldva!!!Nekem mindig rémtörténeteket mesélnek,az amúgy 100 éve szült nők....Szakadni,repedni,ordutani fogok.Én inkább az illetőt szakitanám,de nem lehet..:)

Ezek,a "hogy birod a meleget?","alszol este?"

De ami nagyon kiboritott,hogy "van fogadott orvosod?szülésznőd?"

Mikor megmondom,hogy nincs,akkor már mondják is,akkor ki lesz ott?

Neked kitartás,jó babázást!!!!

29 hetes kismama

Tényleg mókás történetek ezek, de ilyenek az emberek!

Én még csak 18 hetes vagyok, ami olyan szempontból jó, hogy sokan még nem tudják, hogy babát várok. Viszont így is bőven vannak olyanok, akik tudják és tőlük kapom a szokásos kérdést: és hol fogsz szülni, itt, vagy hazamész? Ugyanis én külföldön vagyok. És ilyenkor szépen elmondom a szokásos szövegemet, hogy természetesen itt, ha nagyon nagy gáz lenne, akkor mennék csak haza. Én nem tudom, hogy mit gondolnak az emberek: itt élek már jó ideje, itt van a lakásom, párom, kutyám, életem, mindkettőnknek munkája, biztosításom, itt lesz babatámogatásom, szülési szabim, minden. Most hogy dobhatnék fel egyik pillanatról a másikra mindent és mennék haza, hagynám itt az életemet hónapokra? Sehogy.

Egyébként az egész életem elég mozgalmas volt, állandóan jöttem, mentem, költöztem, munkát, pasit váltottam, így az emberek engem nem nagyon értek el a hülye kérdéseikkel, de a legjobb barátnőm nagyon ki volt bukva. Kiköltözésem után két hónappal felhívott kétségbeesetten, hogy készülje, jön utánam, mert ő már nem bírja tovább, az összes közös ismerőseink úgy kezdi, hogy Jaj, mesélj, milyen ott kint az élet? Van munkája? Mit dolgozik? Mennyit keres?

És persze szegénykém hiába válaszolt, pár nap múlva ismét jöttek ugyanazok a kérdések, ugyanazoktól az emberektől.

Nah, ezért nem szoktam én kérdezősködni. Lehet, hogy egyesek bunkóságnak tartják, de én csak szépen válaszolgatok nagyon-nagyon tömören és nem kérdezek vissza. Úgy vagyok ezzel, hogy ha valaki valamit meg akar velem osztani, akkor úgyis megfogja, ugyanígy igaz, hogy a harmadik szomszédom nem fogja csak azért elmondani a bánatát nekem, mert megkérdezem, hogy mi újság.

Kitartás mindenkinek! És szerintem ha ugyanaz az ember többször megkérdezi ugyanazt, akkor nyugodtan meg lehet említeni neki mosolyogva, hogy egyébként már válaszoltál rá korábban, ha nem érdekli ne kérdezze. Legalábbis én így szoktam, kedvesen, de hatékonyan.

Nekem a kedvenc történetem idegesítő öreg nénikkel kapcsolatban az volt, amikor ikerlányaimat vittem sétálni, és egy néni megkérdezte:Egy lány,egy fiú, ugye?

Mondom nem, két kislány. Erre Ő: Nem, nem aranyoskám ő kislány, mert rózsaszínben van, Őpedig kisfiú, aki kékben van!

Már azt hittem, csak én vagyok ennyire hisztis.

Hát falra tudnék mászni attól, mikor szó nélkül elkezdik taperolni a hasamat. Meg a másik mikor olyan sunyin bámulják a pocit mikor elfordulsz.

Azt jaj de utálom :D

29 hetes kismama

Nekem már megszületett a babám-előtte is kérdeztek "érdekeseket":s

De most, 20 perc alatt 10-en kérdezik meg

-és jó baba?

-van tejed? (ha azt mondom, hogy már tápszert is eszik sajnos-akkor úgy néznek rám mint a véres rongyra)

-cumizik? (ezt elkerekedő szemmel)

És még csak 6 hetes-mi lesz később...hajajaj

Utolsó válaszolónak:

A mindenit! Honnan ez a keserűség, kismamagyűlölet?? Ne vedd ennyire komolyan az életet, mert ő fog komolyan venni, és azt nem fogod szeretni!

Egyébként nem vagyunk bunkók, csak terhesek, és tudod, ha visszaemlékszel, ilyenkor az ember lánya sokkal érzékenyebb, és egyszerűen jólesik kibeszélni, ami idegesít / bánt stb. minket. Ha szeretnéd ezt még egyszer átérezni, fogjatok össze a férjeddel!

Ne mondd, hogy téged még soha életedben nem húzott fel semmi és senki! Úgyis tudom, hogy hazudnál, mert elég volt végigolvasnod a válaszokat és már az egekben van a pumpád:D

Inkább légy boldog, tanuld meg a humoros oldaláról nézni a dolgokat, vegyél be egy hovát, aztán olvasd végig még egyszer a válaszokat, lazán, felszabadultan, röhögj rajtuk egy nagyot (mert lehet:)). Hidd el, szebb lesz a délutánod, és talán másé is, ha látja, hogy nem is vagy te hárpia.