27 hetes terhes vagyok. Megosztanátok velem a szülési élményeiteket? A császár és a természetes szülés is érdekel.

Szia!

Nagyon szívesen elmesélem. Júlia 16.-ra voltam kiírva a kisfiammal, befektettek a kórházba, megvizsgált a dokim, zárt méhszáj, burok ép. Másnap próba indítás oxitocin infúzióval, nem indult tőle semmi, csak a karom dagadt be:S Utána ismét vizsgálat, a helyzet ugyan az. A dokim azt mondta a szakmai protokoll szerint ilyenkor ki kell várni a 41. hetet és akkor lehet újra megindítani. 23.-án fel fog tenni egy tágító zselét, lehet másnap is egyet és maximum 25.-ére meg lesz a baba. Így is lett. Kaptam 2 zselét, egyiket 23.-án másikat másnap, 50 órát vajúdtam, de nem nyíltam és baba szívhangja is esett, ezért 25.-én délelőtt 10-kor vittek a műtőbe. 10:53-ra lett meg a kisfiam. :) Lehet, hogy kicsit borzasztónak tűnik ez a 2 nap vajúdás, de így már visszagondolva egy csoda volt az egész szülés mindenestől. Akkor azt hittem ott fogok maradni és valószínű így is lett volna ha a párom nincs velem, de a végeredmény mindent megért. Nagyon jó volt, hogy velem volt a párom. Büszke vagyok rá és azóta hálálkodok neki. Szegénykém 2 napig gubbasztott mellettem a szülőszobán evetlenül, csak éjszakára küldték haza hogy pihenjen egy kicsit. Neki is nagy meló volt nem csak nekem. Összesen kétféle fájdalom csillapítót próbáltam, 1x kaptam Algopirin injekciót, de az nem használt és 2x kaptam Nubain injekciót (ez egy kábító fájdalom csillapító) ez jó volt. EDA-t szerettem volna, de mikor lehetett volna adni nem volt elérhető altató orvos. Ezen kívül még az első nap volt erőm a bordás falon csimpaszkodni, nekem jobb volt mint sétálni. Első nap még tudtam sétálgatni, kiültünk a párommal a szülő szoba elé, ott tönkre tettem 2 széket a himbálózásommal, de akkor nekem ez esett a legjobban. Utána szégyelltem magam és bocsánatot kértem a székek miatt a szülésznőtől aki azt mondta semmi baj, erre felé ez fogyó eszköz. :) Műtét után 24 órát feküdnöm kellett, ez volt a legkellemetlenebb az egészben, még a fejemet sem szabadott felemelni. 2-3 óra után kezdtem érezni a lábam, akkor már tudtam forogni az ágyban és próbáltam rendesen szoptatni, először elég bénán ment, de másnap belejöttünk. Alig vártam, hogy felkelhessek, nem éreztem fájdalmat, nagyon jól voltam. Aki látott nem mondta volna meg, hogy műtöttek. Ha lesz következő akkor azt is császárral szeretném szülni, szerintem jobb mint a sima szülés. Persze vannak akik sajnos nem ilyen jól viselik a műtétet, mindenki más.

Neked nagyon boldog terhességet, könnyű szülést és jó babázást kívánok! :)

Az en babam most lesz 11 honapos, o az elso gyermekunk.

Nagyon jo volt a szules es nem csak visszagondolva szepultek meg az emlekek, hanem mar akkor is pozitivan eltem meg.

Ejfel elott kicsivel folyt el a magzatviz, de fajasaim nem voltak, bo ket oraval kesobb jott az elso. Igencsak meglepodott mindenki, mert iszonyat eros volt az elso fajas es harom perc mulva jott a kovetkezo. Szoval harom percesekkel vajudtam masfel orat, majd atvaltott ket percesre kb egy oran at, az utolso fel oraban elvileg egy peresek voltak, 50 mp hosszuak, de annyira eros volt, hogy nem igazan tudtuk mar merni. En ugy ereztem, hogy szinte folyamatosan fajt, az egyik elmult, vettem egy mely lelegzetet es jott is a kovetkezo.

Volt szuleszno, aki sajnalt, mert szerinte nagyon erosek voltak a fajasok, gyengebbeket is "rendelhettek" volna nekem. Azt is hozzatette, hogy igaz, akkor valoszinuleg tovabb tartana a vajudas. En mondjuk nem bantam, hogy ilyen erosek voltak, mert igy is, ugy is fajt, nem tudtam, hogy mire kell szamitani, vegig arra gondoltam, hogy jojjon a fajas vegre, muljon el es tudjon kibujni a babam minel hamarabb. FAjas kozben probaltam kikapcsolna az agyam. Egyebkent vegig jarkaltam, gugoltam, terdeltem, szoval mozgasban voltam.

EDA-n gondolkodtam, mas fajdalom csillapitast nem akartam, de vegul eda-t sem kaptam, mert olyan gyorsan tagultam, hogy nem tudtak mikor beadni. (Elvileg csak ket ujjnyinal adjak be, de amikor eloszor neztek, akkor kezdtem csak es meg nem tartottam ket ujjnyinal, amikor masodszor neztek, akkor pedig mar javaban tul voltam rajta.) Utolag nem banom, nem hianyzik, igy is siman kibirtam.

A vege az lett, hogy harom ora vajudas utan megvizsgaltak es kiderult, hogy mar teljesen nyitva vagyok, par percen belul ereztem is a tolofajasokat, meg akkor is maradhattam fuggolegesben, csak a nagyon eros tolasoknal kellett lefekudnom. Alapban megprobaltak a gatvedelmet, elvileg kb fel oras volt a kitolasi szakasz, gyakorlatilag nekem ot percnek tunt, mert kozben annyi dolgom volt (figyelni a szulesznot, a dokit, utasitasokat kovetni, hogy mikor lehet nyomni, mikor nem szabad)j. Eszre sem vettem, hogy telik az ido, csak meglepodtem, amikor a ferjem mondta, hogy mar latja a babank fejet, egyszer pedig csak ott volt, odaadtak, sirt egyet es ahogy megerezte a mellemet mar probalt is szopni. A ferjem vagta el a koldokzsinort, en ugy meg voltam lepodve, hogy csak pislogtam, el sem hittem, hogy mar vege van. Jah, a gatvedelem sikerult, negy kg-os babat szultem, 36-os fejkorfogattal, szoval nem volt pici, de nem vagtak es nem is repedtem.

Hetekig mamorosan buszke voltam magamra, hogy ilyen nagy dologra voltam kepes, a ferjem is agyon dicsergetett, azota is hangoztatja, hogy o egy kislabujj torest nem viselne el ilyen jol.

Egyebkent maga a szules nekem egy felszabaditas volt, utana egy oraval mar ugy mentem es mozogtam, mintha soha nem lettem volna terhes. Nem fajt semmi, nem volt utban a pocak, szinte lapos volt a hasam, nem fulladtam, nem fajt az aranyerem, masnapra visszakaptam az osszes fiatalos lenduletemet. :-)

Annyira jol sikerult a szules es a babazas, hogy a fiam ot honapos koraban bevallaltuk a kistestvert is.

En meg csak Februarra varom az elso babankat de szivesen olvasom ezeket a szulestorteneteket. :) Gondoltam megosztom veled is a linket. A 2008-as evieket nezegesd vagy a regebbit mert sajnos az ujaknal nem tudom mi van az irassal de olvashatatlan.

[link]

Boldog babavarast es konnyu szulest!!

Szia! 7 hónapja szültem, és ugyanúgy voltam mint Te, hogy nagyon féltem.

SOk gond volt a terhesség alatt, 9 hónapig hánytam /nem tudták megmondani miért/, aztán mindenki mondogatta, hogy ha betöltöm a 36.hetet meglesz a pici. Ehhez képest pedig 39+4 hetesen szültem egy egészséges, 3280 gr és 50cm kislányt.

Én szülés előtti napokban semmit nem éreztem, ugyanúgy voltam mint előtte. Március 25-re voltam kiírva, ez szerdai nap volt, előtte szombaton pedig elmentünk a férjemmel kirándulni. Jól el is fáradtam, este 9-kor már be is huppantam az ágyba, mondván hogy olyan furán érzem magam. Éjfélkor megébredtem, hogy 10 perces fájásaim vannak. Ezek maradtak is 3 óra múlva, akkor már megijedtem hogy miért nem sűrűsödnek és bementünk a kórházba. Ott a felébresztett szülésznő ki volt rám akadva,hogy ezek nem szülési fájdalmak és beszélgessem meg magammal hogy nem is fogok szülni. Tiszta hülye volt mert a banya fel lett ébresztve. Azóta is egy hülyének tartom. Na mindegy. SZóval reggel 8 órakor kaptam egy méhnyaklazítót, ettől lettek 5-6 perces fájásaim, de itt megint megállt a dolog. így délelőtt jött az orvos és burkot repesztett /ez egyálatalán nem fáj, ettől ne félj/, de akkor is csak 2-3 perces fájások volt. A magzatvíz pedig meconiumos volt, így gyorsan rákötöttek oxitocinra, ami kb. 10 percet csöpögött mert a lányomnak lelassult a szíve. Ekkor szóltak, hogy ha nem tágulok császár lesz. Hát ez kellett és az oxitocin a táguláshoz, mert ezek után olyan mértékben kezdtem tágulni, hogy még az orvos is meglepődött az addigiak után :) így délután fél négyre meglett a lányunk, apás szüléssel, ami pláne csodálatos volt.

Könnyű szülést kívánok neked, és ne izgulj annyira, inkább próbáld a gondolataidat másfele terelgetni :)

Szia, én 39+3.hétre szültem meg a babámat. A doki azt mondta előtte 2 nappal, hogy még van bő egy hét, de én tudtam, hogy még azon a hétvégén meg fogok szülni. Nem tudom miért, valahogy ráéreztem, és meg is beszéltem a babámmal :)

Éjszaka elment a nyákdugó, olyan 3 körül, aztán 5 körül jöttek a fájások, egyből 5 percesek. 6 körül hívtam a szülésznőt, azt mondta, menjünk be. Fél 8-ra értünk be a kórházba, vizsgálat, beöntés, stb, doki nagyon örült, ebből délre baba lesz :)

A vicces, hogy nekem ezek a fájások nem fájtak, csak tudtam, hogy ezek AZOK. Simán tudtam jönni-menni bármit csinálni.

9 körül burokrepesztés volt, akkor elöntött mindent a magzatvíz, az elég kényelmetlen volt számomra, de nem vészes. Amúgy a burokrepesztés nem fájt, mert fájás alatt csinálták. Fél 11-kor kaptam oxitocint, és onnantól lett igazán jó a buli! Úgy felerősödtek a fájásaim! És aztán 12:42-kor megszületett a babám :)

A férjem ott volt végig, ő vágta el a köldökzsinórt. Egyből odaadták a babát, aztán elvitték fürdetni, stb, a férjem pelenkázta be először és öltöztette fel. Addig én kitojtam a méhlepényt is, és varrogattak (volt gátmetszés). Ja lehetett volna gátvédelmet kérni, de akkor pár tolófájással több lett volna, de én már túl akartam lenni az egészen. Most már másképp döntenék, most azt mondanám, hogy inkább legyen néhány tolófájással több, csak gátmetszés ne legyen. (Majd legközelebb.)

No, aztán a férjem visszajött a babával, és akkor már szoptattam is.

Én nagyon féltem, de végül tök jó volt az egész, semmi negatív élmény nem volt. JÓ hamar lezavartuk :)

Szia,

Ezt olvasgasd:

[link]

sok szüléstörténetvan fenn.

Boldog babavárást.

22 hetes

Szia! Én eddig hármat szültem, és ami mind a háromban közös, az az, hogy a doki jó alaposan megvizsgált, és ez után egy napon belül indult be mindhárom szülés. Az első fájásokkal indult, este 10-kor mentünk be, éjfélig nem volt vészes, de aztán megrepedt a butok, és onnantól elég intenzív volt, de 2-re meglett a baba, így nem panaszkodhattam... Rá másfél évre szültem újra. Burokrepesztéssel indították, utána még fél óráig semmi nem volt, amjd egyszer csak beindultak a fájások, egyből nagyon intenzíven, és innentől 1 óra 40 perc múlva megvolt a baba. Két év múlva szültem újra, és szóról szóra ugyanúgy zajlott, mint a második: burokrepesztés, aztán semmi, majd az első fájástól 1 óra 40 perc múlva bújt elő. Mindhárom nagyon fájdalamas volt, de csodálatos élmény! Be is vállaltuk a negyediket, de a szülés még idébb van. Remélem, könnyebb lesz!

Sok sikert neked és könnyű szülést!

Szia!

Imádok róla mesélni, úgyhogy leírom neked.

A kiírt nap után 1 nappal mentem nst-re a dokimhoz. (A szülőszobán szokott zajlani a vizsgálat amikor ügyel, "feketén".) Fél 10-kor tettek rá a gépre, de a szokásos kb 20 perc után azt mondta a doki, hogy nem tetszik neki a görbénk, maradjak még. Hát maradtam még egy jó darabig, de még mindig nem volt elégedett. A gyerkőc szívhangja nem volt elég "görbe". Nem javult, mondta, hogy csinálunk stressz-tesztet. Ez volt kb fél 12 körül. Kaptam kis mennyiségben oxitocint, de még ekkor sem tetszett az orvosnak a dolog, ekkor azt mondta, hogy "akkor ma szülünk". Hát, mondanom sem kell, hogy besokkoltam, amikor egyedül maradtam a vizsgálóban már pityeregve hívtam fel a férjem, hogy jöjjön, szerezzen magának műtős ruhát, mert szülünk. Délután 1-kor burkot repesztettek, és így kiderült, hogy jó, hogy a doki bent fogott, mert már nem volt tiszta a magzatvíz. Kaptam nagyobb mennyiségben oxitocint, amitől egyre erősebb fájásaim lettek. Átmentem a szülőszobára, ott egyre jobban szenvedtem, aztán fél 4-kor jött a doki, hogy megnézze a változásokat, azt mondta, hogy csak próbaképpen nyomjak egyet, ez annyira jól sikerült, hogy 20 perc múlva már a hasamon pihent a kislányom:). A tolások közben azt hittem, hogy szétrobbanok, de amint kicsusszant a picur, elmúlt minden fájdalom. 20 perc múlva már mentem zuhanyozni, a szülésznő csodálkozott is, hogy amint megszültem, elvitték a kicsimet vizsgálni, meg már fürödni akartam. Szerencsém volt, mert ugyan nagyon durva, intenzív fájásaim voltak, de gyorsan megszültem, és utána 5 perccel már semmi bajom nem volt. (egészen másnapig, mert akkor elkezdett fájni minden csontom, mert ugye ami kitágult, annak vissza is kell alakulni...)

Életem legszebb élménye volt, már másnap újra csináltam volna! Pedig annyira féltem a szüléstől, hogy elmondani nem lehet! Ittam a málnalevél teát a 36. héttől, hogy ettől sikerült-e ilyen gyorsan, nem tudom.

Amúgy azóta is imádok a szülésre gondolni, mert akkora élmény volt nekem.

Neked is hasonló élményeket, szép és könnyű szülést kívánok!

3 hetes baba anyukája