Terhes vagyok, de nem tudok vele megbirkózni. Mit tegyek, hogy elfogadjam a tényt?

Biztosan oka van hogy megtartottad, annak ellenére is hogy nem vártad.

Sajnos a párodhoz ne sok reményt fűzz. Lehet megenyhül, ha megszületik és kívánom, hogy így legyen, de az is lehet hogy elhagy idővel.

A szüleid pedig maximum addig neheztelnek majd amíg meg nem látják :) Te megtartottad ezt a gyermeket, élvezd minden pillanatát, ne foglalkozz másokkal. Bízz benne hogy minden rendben lesz, és majd amikor először rád néz a gyönyörű ártatlan szemeivel, minden kétséged elszáll majd. Örökké ott lesztek egymásnak.

Ne felejtsd el, ez a pici semmiről nem tehet, mindenért ketten vagytok felelősek, az apja és te! ne csak magadat hibáztasd, hogy terhes lettél, egyedül nem lehet gyereket csinálni.

A szüleiddel ne foglalkozz, nem nekik szülöd, nem kell nekik megfelelned, felnőtt vagy.

Az, hogy a párod nem akarja - elég szomorú.

Viszont ha már 16 hetes vagy, gondolom, eldöntöttétek, hogy megtartjátok. Akkor most már nyugodtan lélegezz fel és örülj neki - ha szeretted volna megtartani. (Ha meg nem, akkor nem értem.)