Ti megtartanátok a babát ebben az esetben?
Nem terveztük, jött és most nagyon vegyes érzések kavarognak bennünk.
Imádjuk egymást, tudom,hogy Ő az igazi,de csak fél éve vagyunk együtt és ez nagyon kevés idő ahhoz,hogy kiismerjük egymást, egyedül vagy elvált anyaként gyereket nevelni nem szeretnék. Ő magyarországi,én külföldön lakom. Van állása, én még külföldön tanulok. Azt se tudom, hogy ha úgy döntenénk, hogy megtartjuk, akkor kapnék-e támogatást, ha átköltöznék Magyarországra (bár ezt kétlem).Ti mit tennétek?
válasza:
válasza: válasza: válasza:Mit érzel? Ez a legfontosabb. Gondoljátok jól át, nehogy megbánt döntés legyen. Gondolj arra, hogy nem véletlenül fogant meg, mindennek oka van. Én személy szerint nem tudnám elvetetni...
Nézzük, mi történhet: mindketten szeretnétek, azt írtad. Akkor ha úgy döntötök, hogy megtartjátok, és jönnek a nehézségek, amiket meg kell oldani, egy jó kapcsolatot még jobban összetart. Gondold át, mennyire ismered, szereted a párodat. Ha úgy látod, hogy bízol benne, számíthatsz rá, melletted fog állni, akkor biztos, hogy mindent meg fogtok tudni oldani. Ha átköltözöl Magyarországra, lesz-e itteni segítség? Tudod-e a tanulmányaidat itthon is folytatni? Mert azt gyerek mellett is lehet, sokan megtették már(köztük én is). Ha van állása, plusz a gyes meg a családi amit te fogsz kapni, elég lesz-e? Ezeket gondoljátok át.
Arra meg ne várj, hogy az anyagiak majd tökéletesek legyenek, ilyen ideális eset ritkán van. Ha egy normál szintet tudtok biztosítani a babának, az kezdetnek elég, nem kellenek neki miliók a boldogsághoz, de egy szerető családi légkör az igen.
Bárhogy is döntesz, mindenképp megfontolt közös döntés legyen, vállalva a következményeket. Sok sikert hozzá!
válasza:Apuka nem tudna elhelyezkedni külföldön, mert: otthon biztos állása van (még akkor is, ha nem keres valami nagyon jól), itt még rosszabb a helyzet,mint Magyarországon, nem beszéli a nyelvet,a szakmájához viszont elengedhetetlen az itteni nyelvtudás.
Nyáron diplomázom le, a mesterképzést meg eleve úgy terveztem, hogy Magyarországon kezdem.
Apukánál megbizhatóbb és segitőkészebb embert még nem ismertem. Ő nagyon örül a jövevénynek, persze egy kicsit megijedt,de már az első találkozásunk óta azt szajkózza, hogy ő lenne a legboldogabb, ha megtisztelném azzal, hogy majd egyszer családot alapitunk. Ezzel nincs gond, benne volt az 5 éves tervben, csak egy kicsit váratlanul és hamar jött.
Azt se tudom, hogy 9 hónap elég idő-e arra, hogy az okmányaimat elintézzem! Eddig azt hittem, hogy koromhoz képest éretten gondolkodom, de most megszeppentem.
válasza:Ezek tudatában én mindenképp bátorítanálak a baba vállalására. Igaz, amit valaki írt, ha elhamarkodottan az abortusz mellett döntesz, akár a kapcsolat végét is jelentheti, hiszen a párod is a baba mellett van!
Sok olyat hallani, hogy ilyenkor a pasi hallani sem akar a dologról, lelép, vagy zsarolja a nőt, hogy vetesse el vagy elhagyja.
A tiétek nem ilyen szomorú történet, jó helye lesz a babának, csak most egy kicsit megijedtél, bátorság!
válasza: válasza:Megtartanám! Már csak azért is, mert ő most választott engem az anyukájának! (És ki tudja mi lesz később, ha mégis elvetetem...)
Az anyagiakat ne nézd! Arra nem szabad várni! Hidd el, mi sem vagyunk jó körülmények között, sőt! De egy pillanatig sem gondolkodtunk el azon, hogy emiatt ne jöhessen a babóca!
Ha pedig szeretitek egymást, szeretnétek csemetét, akkor meg ez csak erősíti a kapcsolatotokat! :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!