Hogy tudtok a munkára koncentrálni?

Nyugi, ezzel mind így vagyunk. Az elején csak álmos voltam, majdnem elaludtam. Mire 12hetes lett a picur megszokták, hogy késve megyek be. Persze picit tovább maradtam mindig.

Aztán ahogy egyre nagyobb lett a pocak, a pici elkezdett mocorogni annál nehezebb volt arra figyelni, amit csináltam. Mindig a Manó körül jártak a gondolatok.

Mindenkinek új a helyzet, meg kell szokni, neked is, hogy változol, és a kollégáknak. Sok kismamával dolgoztam együtt, mindenkit szeretettel fogadtak, mikor visszajött, és a második baba érkezésé után is visszavárták!

Boldog babavárást, és a munkád miatt ne aggódj. 7-8hét múlva lehet újra "régi" leszel.

10hetes kismama vagyok, tegnapelött egész egyszerüen elaludtam az iróasztalomon. Bejött a fönöknőm, egy jót mosolygott és kiment.Többen vagyunk az irodába.Mindenki megértő.Szülés után vissza kell vegyenek, erre törvény van,sőt nálunk a kismamák a vége felé nem kötelesek 8 órát dolgozni, csak 6 ot, de ugyanúgy 8 at fizet a munkáltató(erdélyi 10hetes kismama vagyok).

Boldog babavárást!

5 és fél hetesen tudtam meg, hogy babát várok, 7. héttől eljöttem táppénzre, mert nem nagyon tudtam a munkára koncentrálni(szintén középvezető beosztásban voltam) és a sok stressznek sem akartam kitenni magam.

Mikor eljöttem nagyon rossz volt a hírtelen pörgésből kiszállni. Ma már áldom a napot, mikor így döntöttem, mert így ki tudtam/tudom élvezni a terhességem minden percét.

érdekes, nekem az első trimeszterben nem volt annyi bajom, mint most. Ne kövezzetek meg, de néha nagyon zavar, hogy épp akkor kezd el mocorogni a babám, mikor valakivel beszélgetek, vagy valamit csinálok. pl. a templomot nem igazán szereti, egy misét nem bír nyugodtan végigülni. Pedig nagyon szeretem, ha mocorog, de bezzeg otthon, ha hanyatt fekszek és a kezemet a hasamra teszem, akkor nem akaródzik neki mozogni. És a mocorgás miatt már nem tudok rendesen a munkámra figyelni, és nagyobb hibafaktorral dolgozok, mint amúgy.

22 hetes pocis

Én a legelején egyáltalán nem tudtam koncentrálni a munkámra, mert nem igazán voltam otthon a terhességgel kapcsolatos kérdésekben, úgyhogy legszívesebben mindig a neten lógtam volna, annyi kérdésem volt. Mindig a babára, meg Apára gondoltam, hogy vajon ő hogyan éli meg, hogy babánk lesz. Néha megrémültem a felelősségtől, máskor meg majd kicsttantam az örömtől, hogy összejött. Majd elaludtam néha a fáradtságtól.

Utána lassan hozzászoktam a gondolathoz, a második trimeszterben már nem is voltam olyan fáradt, de mostmár a baba nem nagyon enged ülő munkát végezni. Ha sokat ülök, egy idő után elkezd rugdosni alul, ha nem tetszik neki, hogy hajlongok, akkor megfeszíti magát és volt olyan délelőtt, hogy nem tudtam feszülés nélkül a helyemről jobbra hajolni (aktákért pl.).De holnaptól már nem dolgozom. 23 hetes km