Nem örülök? Volt már valaki hasonló cipőben?

Természetes reakció, én is így voltam az elején, és már kezdtem rosszul érezni magam, hiszen a párom mindig olyan boldog tőle. Most már nagyjából felfogtam, hogy anya leszek, de igazán majd akkor fogom, ha a karjaimban tarthatom :D

38hkm

Nekem ugyan egy percre sem fordult meg a fejemben az elvetetés ötlete, de én is hasonlóan éreztem az első pár napban...

Egyrészt nagyon örültem, hogy kisbabám lesz, mindig is arra vágytam, hogy anya legyek, másrészt viszont tele voltam kételyekkel, félelmekkel, állandóan azon pörögtem, hogy nem fogok tudni jól helytállni.

Ha úgy veszed, ez nagyon jó dolog, hiszen azt mutatja, hogy érzed a súlyát az egésznek, és felfogod, hogy milyen hatalmas felelősség egy kisbaba.

Hidd el, pár hét és letisztulnak benned a dolgok, és marad a felhőtlen boldogság és izgalom!:)

Kellemes babavárást!

21 hkm

Szia.Nekünk tervezett babánk lesz,de még is amikor megláttam a tesztet,hogy pozitív,hát én is leültem a székre és elgondolkodtam,hogy biztos,hogy készen állok erre??Próbálkoztunk a babával,és akkor még biztosra éreztem,hogy készen állok rá,de kicsit lesokkolt az,hogy ahhoz képest gyorsan összejött(3. próbálkozásra)..nem gondoltam,hogy ilyen hamar sikerülni fog.De attól függetlenül,hogy kicsit pánikba estem,egy percig sem fordult meg a fejemben az,hogy elvetetem,hiszen vártuk már,hogy babás legyek.Aztán ahogy szépen telt az idő,egyre boldogabb lettem :) Igazából sztem még most sem fogtam fel,hogy babánk lesz,mert néha még most is észbe kapok,hogy te jó ég,még pár hét,és anya leszek :) De tudom,hogy jó anya leszek,a férjem pedig jó apa :) És együtt sikerül majd felnevelnünk :)

Adj magadnak egy kis időt,hogy fel tudd ezt dolgozni,mert egy babavárás nem kis dolog..de ezt leszámítva viszont a leges legcsodálatosabb dolog amit egy nő átélhet!! :D

33+1 hkm

A második babát várom, és bizony ahogy az elsőnél, úgy most is előjöttek ezek a gondolatok :-( Igen, az abortusz kérdése is, pedig mindkettő nagyon akart, tervezett baba ... Szégyellem és nem értem magam.

A kisfiam 2 éves, imádom, az életem legnagyobb ajándéka, így pláne nem értem, miért juthattak ilyenek eszembe most a másodiknál is :-(