Hogyan tudtad elfogadni hogy ha másodjára sem a vágyott kislány/kisfiú érkezik hozzátok?
Már van egy kisfiam, akit imádok, és 1000 kislányért sem cserélném el. Férjemnek is van másik házasságból fia. És most tudtuk meg, hogy második közös gyermekünk is fiú lesz. Nagyon-nagyon kislányt vártunk volna, persze-persze az a lényeg hogy egészséges legyen, és mindenképpen szeretni fogjuk! De nem tudom kiűzni a gondolataimból, hogy nekem már soha nem lehet kislányom.(több gyerekünk már biztosan nem lesz).
Kérlek, ne tartsatok gonosznak, mert mondom, hogy már most nagyon szeretjük a pocaklakót is, és nem helyette szeretnénk más valakit. De most már mindig megmarad a kislány iránti űr?
2 fiam van.Imádom őket,de ezt nem kezdem elsorolni hiszen anyukák tudjátok a meglévő,egészséges gyermekét szereti az ember.Nem cserélné senkire sem!
Most a harmadik babámat várom és kisfiú lesz ő is.Nagyon sokkolt a hír nem is tudom megmondani igazán miért,de kellett pár hét,hogy felfogjam nem lányom lesz.
Mi szeretnénk a férjemmel 4.babát (régóta,nem mostani elhatározás),de egy biztos nem úgy indulunk neki,ha megadatik:remélem lány lesz,mert csalódni nem szeretnénk.
Egyébként tényleg közhely,de a legfontosabb,hogy egészséges legyen!!
Ettől függetlenül szerintem az emberben megmarad az űr,ha a vágyott fiú vagy lány nem adatik meg.Persze az évekkel csökken...
Nekem már van 2 fiam és pár napja derült ki, hogy a 3. gyerek is fiú lesz. Totál magam alatt vagyok. És igen, nem az a baj, hogy ez a gyerek fiú, hanem az, hogy nem lesz lányom. Világéletemben szerettem volna egy lányt. De már több gyereket nem tervezünk...
Az első kettőnél nem érdekelt, hogy fiú vagy lány, mert tudtam, hogy úgyis lesz még gyerekem. De most? Úgy érzem ez volt az utolsó dobásom a kislányra.
Amúgy már az is megfordult a fejemben, hogy ha biztosra tudnám, hogy a 4. lány lesz, akkor bevállalnám. De hát ezt ki garantálja nekem...
Tudom, hogy örülnöm kéne az egészséges gyerekeimnek. De annyira hiányzik, hogy nem lesz meg az a kicsi lányom, akire gyermekkorom óta vágyok. És nem hat meg, hogy másnak meg nem lehet gyereke, meg az sem, hogy afrikában éheznek; mindenkinek a maga fájdalma a legnagyobb...
Na mindegy, majd megnyugszok nyilván, meg tudom, hogy szeretni fogom a 3. fiúnkat is nagyon; de most még nagyon friss a dolog, és nagyon fáj. Az sem segít, hogy az egész család 1 emberként sopánkodik, mert mindenki lányt szeretett volna :(
Megértelek és köszönöm hogy írtál! És egyben gratulálok is a . kiskukishoz!:)
Az én érzelmeim nagyon sokat alakultak az elmúlt hetekben, és rájöttem, hogy fel kell tennem magamnak a kérdést, miért szerettem volna annyira kislányt. Megtaláltam a választ is, mégpedig azt, hogy a saját gyerekkori hiányokat szerettem volna kompenzálni. Ez összetett dolog, biztos mindenkinél más és más, de nálam ez volt.
Most hogy ezt tisztáztam magammal, már 100%-ig azt érzem, hogy megkönnyebbültem és el tudom engedni a kislány iránti vágyam. Már most nagyon büszke vagyok a 2. kisfiamra is, és úgy látom, jobb is hogy így alakult. Én soha nem voltam az a tipikus babázós, szoknyás, hosszú hajú kislány, hogyan is tudnám átadni ezeket az értékeket egy pici lánynak?:) Most már inkább megkönnyebbülést érzek.:D
De ettől függetlenül megértem az érzéseidet, mert én is így indultam neki.:) És tudom, hogy pár hét és te is ismét szerelmes leszel a 3-as számú kis hercegedbe.:)
Sok boldogságot nektek!:)
az én történetem: első gyermeknél abszolút mindegy volt a neme, kisfiú lett. Másodjára nagyon kislányt akartam. Mondanom sem kell, hogy ismét kisfiú lett. Én egész terhesség alatt nem hittem el a dokiknak, hogy kisfiú, annyira lányt vártam. A család is reménykedett, hogy hátha kislány! Ez még rátett. Megszületett a 2. fiunk, és én abban a pillanatban imádtam! :) Olyan édes, szép kisbaba volt, hogy nem adtam volna már 3 lányért sem.
Mi sem terveztünk 3. babát. De a Sors úgy akarta hogy jöjjön, így váratlanul terhes lettem. Már a terhesség elején leállítottam magam a gondolattal, hogy kislányt szeretnék...fiúra számítottam, nehogy csalódjak megint. Aztán az UH megmutatta, hogy bizony egy kicsi lány van a hasamban, aki pár hónap múlva megszületik, és már nem bánom hogy 3 gyermekem lesz :) sőt, sokat hallom, hogy két gyermek állandóan rivalizál, de ha három van, ott könyebb a nevelés. :)
Kívánom nektek kedves kérdező, hogy teljesüljön harmadszor a vágyatok! Miért nem jöhet 3. baba nálatok?
Kedves Utolsó, nagyon aranyos vagy és gratulálok a 3. gyermeketekhez is!:)
Elsősorban anyagi okok miatt nem vállalnánk már 3.-at, illetve így is a 2 gyerkőc egy picike szobán fog osztozkodni, és esély sincsen hogy az elkövetkezendő 20 évben nagyobb lakásba költözzünk, tizenakárhány nm-erre pedig nem zsúfolnék be 3 gyereket.:(
És szinte biztosra érzem hogy a 3. is kisfiú lenne.:))
De a kérdésem feltevése óta rengeteg minden változott bennem, és tényleg őszintén nem hiányzik már a korábban vágyott kislány. Őszinte szerelemmel várom második kisfiunkat, naponta elképzelem, hogy vajon milyen lesz a kis pofija, mennyire fog hasonlítani a tesójára, és ilyenek.:)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!