Ti hogy érzitek?

Ezt sokan mondják, de ez általában a kisugárzás, meg úgynevezett "belső szépségí", és nem igaz mindenkire.

Én is nagyon szépnek éreztem magamat, és minden ismerősöm dícsért hogy jaj de szép vagyok, kivirultam, stb. terhesen. Én is ezt gondoltam, és örültem a bókoknak. Aztán most, ké évvel szülés után rendszereztem a terhesség, baba születése körüli képeket, és mosolyogtam azon, hogy hát igen, kismamákkal elfogult és elvakult az ember :) Pluszkilók, hófehér bőr, kisség lenőtt haj, stb. stb....nem voltam igénytelen, csak első trimeszterben az orvosom nem engedte a hajfestést, napozni nem mertem, stb. stb...most sokkal feszesebb a bőröm, nincs egy darab pattanásom sem, egészséges barna színem van, stb.

Ismerőseim is kismamként mind szépnek tűnnek, de amint megnézek róluk olyan képet ami a terhességük előtt készült, újra és újra rájövök,k hogy illúzia az egész. A kismamákat mindenki szépnek tartja a kisugárzó boldogsá miatt, az új élet miatt, de ha magát a NŐT nézed, nem a kismamát, máris rájön az ember könnyen hogy ez bizony érzékcsalódás. Nekem az összes ismerősöm esetében így volt. Illetve kivéve egy barátnőmet, ő elismeri, hogy bizony terhesség előtt szexisebb és szebb volt. Neki pl. a bőre kisterhes kora óta folyamatosan pattanásos, striás lett, napra nem mehet, az arca felppüffedt némiképp. Terhesség előtt meg igazi bombanő volt.

Igen tudom, mielőtt valaki megvádol, nem a napbarnított bőrtőllesz valaki szép, de nekem pl. a hófehér bőr szörnyen áll. Pedig kismamként valóban csodásnak éreztem magam, de most már a képeken azt látom viszont, hogy iszonyatosan boldog voltam és kiegyensúlyozott, és mindig mosolyogtam, de hogy szebb nem voltam, mint most vagy a terhességem előtt, az fix :)

Én kivirultam terhesen, de tényleg.

Mikor terhes voltam, minden sokkal jobban működött nálam (nem voltam szédülős, nem fájt a fejem pedig előtte sokszor, jobban aludtam, az arcom megszépült pedig előtte teli voltam pattanásokkal), és azáltal, hogy fizikailag jobban éreztem magam, meg is szépültem kívülről is. Legalábbis így éreztem, és sok dicséretet is kaptam.

Én nagyon jól éreztem magam terhesen, nekem mindenre jól hatott a pocakos időszakom. Legszebbnek meg már kerekedő, de még nem túl nagy pocakkal éreztem magam, amikor már látszódik, de még nem érzem magam pingvinnek a járásom miatt. :)

Olyan 37 hetesen már más volt a helyzet, akkor már alig vártam, hogy kibújjon, és a hasam is ekkortájt lett nagyobb, addig sokkal könnyebb volt. Szép időszak volt, de persze nem mindenkinek az.

Szerintem a legtöbb nő megszépül a babavárás alatt. Az oka egyszerű, a határtalan boldogság. Most vagyok 17 hetes és nagyon jól érzem magam a bőrömben. Nem tudom, valóban "szebb" lettem-e vagy csak a szárnyaló boldogságom miatt van, de a környezetem is azt mondja, kivirultam. :)

Mostani terhességemre nem tudok neked tól-ig időpontokat írni, mert még csak a 4. hónapban vagyok, de az elsőnél én akkor éreztem magam a legjobban, amikor már nagy pocakom volt. Egyszerűen imádtam kismama lenni. Biztos, hogy igaz: a boldogság megszépít. Minden jót!