Toxoplasma? (Kérdésed túl rövid, a magyarázatod hosszú. )

A terhesekre van a legnagyobb veszéllyel!!!!magzati halált vagy fogyatékosság léphet fel.Ismerősöm siket gyereket szült,nem tudták miért és kiderült hogy toxoplazmás...

Más ha olyan felnőtt kapja el lehet akár nő vagy ffi,aki nem terhes(persze ffi nem is lehet az)azon átmegy úgy h észre sem veszed

3. Hogyan jön létre az emberi Toxoplasma fertőzés?

A macska ürülékével a szabadba jutó Toxoplasma petesejtek a szennyezett talajról a zöldségekre, gyümölcsökre kerülnek és ezek elfogyasztásával jutnak az emberbe. A fertőzött talaj közvetlenül is bekerülhet az emberbe: kisgyermekeknél nem ritka a földevés szokása, de a kertészkedő ember keze is szennyeződhet a fertőzött talajjal. A fertőzés másik útja az, hogy az ember fertőzött állat húsát fogyasztja el. A sütés-főzés ugyan elpusztítja a T. gondii-t, de rosszul előkészített húsételek, vagy nyers hús fogyasztása (tatárbifsztek!) veszélyes lehet. A harmadik és legveszélyesebb módja az emberi fertőzésnek: ha egy várandós anya frissen fertőződik meg, akkor a T. gondii az anyából a méhlepényen keresztül eljuthat a magzatba. A magzatban súlyos, sőt halálos betegség alakulhat ki.

4. Mennyire veszélyes a betegség?

A felnőtt ember ép immunrendszere általában könnyen leküzdi a fertőzést, nem igen alakul ki súlyos betegség. Veszélyes azonban a toxoplasmosis az olyan emberekre, akiknek valami ok miatt károsodott az immunrendszere. A várandós anyák magzatainak még nagyon fejletlen az immunrendszere. Így ha a várandós anya frissen fertőződik T. gondii-val, a kórokozó áthatolhat a méhlepényen, és megtámadhatja a magzatot.

5. Mik a toxoplasmosis tünetei?

Ép immunrendszerű emberben a fertőzés legtöbbször nem okoz tüneteket, de olykor hőemelkedés, általános gyengeség, nyirokcsomó megnagyobbodás jelentkezhet. A fertőzött magzatban és az újszülöttben a szem egyes részeinek gyulladása, vakság, agyi elmeszesedés, vízfejűség okoz súlyos panaszokat, ha csak már korábban be nem következett a magzati elhalás. Az is előfordul, hogy az újszülött születéskor egészségesnek látszik, és csak kisgyermekkorban jelentkeznek szem-, vagy idegrendszeri tünetek.

6. Hogyan diagnosztizálják a toxoplasmosist?

A klinikai tünetek hiányoznak, vagy nem jellegzetesek, így ezek alapján nagyon nehéz a toxoplasmosist diagnosztizálni. A diagnózis felállítása ezért általában laboratóriumi vizsgálatokon alapul. Leggyakrabban és legeredményesebben az úgynevezett szerológiai diagnosztikai módszert alkalmazzák. Ez azon alapszik, hogy a Toxoplasma fertőzést az ember immunrendszere általában gyorsan felfedezi és hamarosan megindul a Toxoplasma-val szembeni jellegzetes ellenanyagok termelődése. Ezek laboratóriumi vizsgálatokkal kimutathatók. Az ellenanyagok minden Toxoplasma fertőzés után kifejlődnek, és az élet végéig megmaradnak. Így a korábbi fertőzést az élet végéig bármikor ki lehet mutatni. Az ellenanyagok termelődése azt is jelenti, hogy az ilyen emberek igen nagy valószínűséggel védettek az újabb Toxoplasma fertőzéstől. Ezért elenyészően kicsi az esélye annak, hogy azok a várandós anyák, akiknek van ellenanyaguk, újra fertőződjenek és így magzatuk fertőződésének is elenyészően kicsi az esélye. Azokat a várandós anyákat kell tehát különös gonddal kiszűrni és figyelni, akiknek még nincs ellenanyaguk, mert ők kaphatnak friss fertőzést és ők adhatják át a fertőzést védtelen magzatuknak is. Nem minden toxoplasmosisos anya magzata fertőződik. Azokat a várandós nőket, akik még sohasem fertőződtek, körülbelül 2 hónaponként ajánlatos ismételten vizsgálni, hogyha esetleg közben friss fertőzés lépett volna fel, azt még idejében észleljék. A frissen fertőzötteknél ugyanis azonnal meg kell kezdeni a kezelést. A Toxoplasma szűrővizsgálat egyszerű, az anya részéről csupán vérvételre van szükség.

7. Lehet-e kezelni a toxoplasmosist?

Igen. Vannak hatékony Toxoplasma-ellenes gyógyszerek. Mindegyiket tabletta formájában kell szedni. A fontos, hogy a várandós anya kezelése minél hamarabb elkezdődjék és a gyógyszert folyamatosan szedje egészen szülésig. A frissen fertőzött anyáknak az újszülöttjeit is kezelni kell hat hetes korig, még akkor is, ha születéskor tünetmentesnek látszanak. Az idejében kiszűrt, folyamatosan kezelt anyák újszülöttjei igen nagy valószínűséggel teljesen tünetmentesek, egészségesek maradnak.